[LAP TETEJÉRE]

Bevezető

Északi szomszédunkhoz, Szlovákiához, közös történelmünk okán ezer szállal kötődünk. Hisz ma is áll itt az ezeréves Magyarország számtalan műemléke, melyeknek csodájára járnak honfitársaink. Eredeti fényükben ragyogó középkori városok, a magyar gótika legszebb emlékei, egyedülálló túralehetőségek a Magas-Tátrában és a Szlovák Paradicsomban, romantikus várromok, a tót falusi világ emlékei, pompás főúri kastélyok, modern síközpontok, cseppkő -és jégbarlangok, Pozsony barokk óvárosa, mind-mind kötelező programok a Szlovákiába utazók számára.

[LAP TETEJÉRE]

Történelem

[LAP TETEJÉRE]

A szlovákok őstörténete

Az első ismert szláv állam Szamo országa volt 623 és 658 között, amely a csehek, szorbok és morvák földje mellett valószínűleg a mai Szlovákia és Magyarország területét is magában foglalta. Szamo halála után a régió több mint két évszázadig az avarok uralma alatt állt. Szlovák történészek szerint a 8. század végén a mai Nyugat-Szlovákia már szlávok által lakott terület volt, amely határos volt a virágzó Frank Birodalommal. A blatnicai sírlelet arról tanúskodik, hogy ekkorra kialakult a helyi szláv előkelők rétege, és az avarok és Karolingok hatására gazdag kultúra jött létre ezen a vidéken. Az avarok meggyengülése következtében a 9. században két önálló államalakulat jött létre a területen: a Morva Fejedelemség központja a mai Morvaországban volt, míg a Nyitrai Fejedelemség a mai Szlovákia középső részén feküdt. Ez utóbbi megalapítóját, Pribinát ma az első ismert szlovák uralkodónak tartják. Bár Pribina maga pogány volt, 828-ban felépíttette az első keresztény templomot a mai Szlovákia területén. 833-ban I. Mojmír morva fejedelem a két fejedelemség egyesítésévek megalapította a Nagymorva Birodalmat. A birodalom kulturális fejlődését nagyban elősegítette Szent Cirill és Szent Metód missziós tevékenysége. Szent Cirill megalkotta az első szláv írást a glagolita ábécét és lefordította ószláv nyelvre az evangéliumot, így ez lett az első szláv nyelvű irodalmi alkotás. 871-ben I. (Szépszemű) Szvatopluk nyitrai herceg lett a birodalom fejedelme. Őalatta érte el legnagyobb kiterjedését a Nagymorva Birodalom. Szvatopluk súlyos csatákat vívott a Frank Birodalommal. Uralkodásának és az egész birodalom történetének végül a magyar törzsek honfoglalása vetett véget. Maga a fejedelem valószínűleg 904-907 között a magyarokkal vívott csatában esett el. A magyarok a 10. század-ban fokozatosan birtokukba vették a mai Szlovákia területét. Az alföldi területekre (Csallóköz, Mátyusföld) nagy tömegekben költözött be a magyarság. A hegyvidéki területeken ugyanakkor a nagymorva korban épült szláv várak, városok népe és az ősi szláv kultúra a magyar törzsfők uralma alatt is tovább élt.

[LAP TETEJÉRE]

A Magyar Királyság kora

A honfoglalás után a Felvidék a magyar állam része lett. A Magyar Királyság igen fontos gazdasági területe volt elsősorban a kiterjedt bányászat miatt. Pozsonyban, a terület egyik központjában koronázták meg a magyar királyokat. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése idején a Felvidék területe nem került török kézre, hanem a Habsburg-házi uralkodók alatt a Királyi Magyarország része volt. A Magyar Királyság újraegyesülése után a Felvidék továbbra is igen fontos terület volt mind gazdasági (kereskedelem és bányászat), mind kulturális szempontból. Az 1848-as forradalom idején a Felvidék középső részén számos csata és hadművelet folyt. 1849-ben az orosz csapatok a Felvidék felől támadták meg Magyarországot. Először Eperjes várost foglalták el, majd Kassa és Miskolc felé nyomultak tovább. Az 1848-49-es forradalom idején Ľudovít Štúr belekezdett a szlovák követelések ismertetésébe (többek között autonómia a szlovákoknak Magyarországon belül, jobbágyság eltörlése, stb.), megszervezte a magyar uralom elleni szlovák felkelést, de nem járt sikerrel, 1849-ben a magyar forradalommal együtt lényegében a szlovák is elbukott, ugyanis ekkor a Habsburgoknak már nem volt szüksége a szlovákok segítségére.

[LAP TETEJÉRE]

Csehszlovákia

A szlovák nemzeti törekvések felemás eredményre vezettek, mert a cseh dominanciájú új állam központosította a hatalmat, s csak kis beleszólást engedett a szlovákiai ügyekbe az ott élő szlovák és magyar nemzetiségűeknek. Az 1914 és 1918 között zajló első világháború utolsó pillanataiban a bomlás jeleit mutatta a dualista állam, az Osztrák-Magyar Monarchia. Csehországban háborúellenes sztrájkok törtek ki már júniusban, de októberre, az utolsó hetekre már általános munkabeszüntetésre került sor (14-én). A Cseh Nemzeti Bizottság végül 1918. október 28-án kiáltotta ki a Csehszlovák Köztársaságot, amelyhez a Túrócszentmártonban összegyűlt Szlovák Nemzeti Tanács október 30-án csatlakozott, kimondva Szlovákia (az addigi magyar Felvidék) és a cseh országrészek egyesülését. A csehszlovák parlament november 14-én nyitotta meg első ülését, majd Tomas G. Masarykot a köztársaság elnökévé választották. Az ország keleti felén, a mai Kárpátalján – amely Magyarországhoz, az Osztrák-Magyar Monarchiához, Csehszlovákiához, majd megint Magyarországhoz, később a Szovjetunióhoz tartozott, jelenleg pedig Ukrajna részét alkotja – rutének képeztek összefüggő etnikai tömböt. A mai Szlovákia, az egykori Felvidék déli sávjában magyarok éltek, míg a Németországgal és Ausztriával határos vidékeken a Szudéta-németek alkottak hatalmas lélekszámú, többmilliós kisebbséget. A csehszlovák törekvések mindig is éles ellenérzésekre találtak a szomszédos országok közül Németországban és Magyarországon, ahol különösen erősek voltak a határrevíziós igények. Már a magyar Tanácsköztársaság idején történt kísérlet egyes területek visszafoglalására 1919-ben, amikor június 16. és július 7. között megalakult az egy hónapig sem létező Szlovák Tanácsköztársaság. 1938. szeptemberében Hitler összehívatta a müncheni konferenciát, ahol a nyugati hatalmak azt hitték, hogy saját békéjüket megvásárolhatják Csehszlovákia kiszolgáltatásával. Időközben Magyarország előbb a Felvidék déli részét foglalta vissza (első bécsi döntés, 1938. november 2.), majd Kárpátalját szállta meg 1939-ben. A müncheni szerződések értelmében 1938-ban a nemzetiszocialista Németország megkezdte Csehszlovákia feldarabolását. A németlakta területeket (Szudéta-vidék) hozzácsatolták a birodalomhoz, Cseh- és Morvaországból protektorátust hoztak létre, majd Jozef Tiso német támogatással kikiáltotta a független Szlovákiát, mely szintén német védnökség alá tartozott. A háborús részvételt és a náci befolyást ellenző szlovákok súlyos dilemma elé kerültek: Szlovákia hőn vágyott állami létére csak a hitleri vezetés jóindulata volt a garancia, semmi más. Ráadásul Tiso Szlovákiája viszonylag békés terület volt, és a német hadimegrendelések felvirágoztatták a gazdaságát. Ezért aztán csak meglehetősen későn, 1944 elején kezdődött ellenállás szétszórva az egész országban. A partizánok a legkülönfélébb nézetekkel rendelkeztek: voltak köztük nacionalisták, kommunisták és az idő előrehaladtával egyre több átállt szlovák katona gyarapította az ellenállók sorait. A mozgalmat a londoni csehszlovák emigráns kormány, a kommunista partizánokat pedig moszkvai vezetők (pl. Klement Gottwald) koordinálták. 1944. augusztus 29-én országos nagyságrendű felkelés tört ki Besztercebánya központtal: a szlovák nemzeti felkelés, amelyben a partizánokon kívül immár a hadsereg jelentős része (egyes feltételezések szerint akár 60000 katona) is részt vett. Tiso kénytelen volt német segítséget kérni, amivel Nyugat-Szlovákiát viszonylag gyorsan sikerült pacifikálni, ám a Besztercebánya körüli hegyvidék kiváló terepet biztosított az ellenállóknak, akiket az amerikai és szovjet légierő jelentős mennyiségű támogatással látott el. A közelgő Vörös Hadsereg megállítására a nyilasok kezére játszott Magyarországról rendeltek át német alakulatokat a szlovák területre, amelyek október 27-én elfoglalták Besztercebánya városát is. A felkelés elfogott vezetőit kivégezték vagy koncentrációs táborokba szállították. A német hadsereg (Wehrmacht) és az SS egységei 93 települést teljesen leromboltak, Garamnémetfalva (Nemecká) faluban kb. 900 lakost, Keremcse (Kremnička) faluban kb. 750 főt mészároltak le. Ennek ellenére a környező hegyekben a világháború végéig kitartottak az ellenállók. A második világháború végén a második Csehszlovákia módosított határok mellett (lásd alább) az 1938-as első Csehszlovákia örököse lett. Bár Szlovákia területén a demokraták többségben voltak, a negyvenes évek végén (1948) a kommunisták átvették itt is a hatalmat. Az 1968. évi prágai tavasz után Csehszlovákiát szövetségi állammá szervezték.

[LAP TETEJÉRE]

Az önálló Szlovákia

A csehszlovák állam a csehek legnagyobb meglepetésére mégis felbomlott. Erre a rendszerváltás után került sor. Hiába alakították át ugyanis az államszerkezetet, és a nevet is, az 1990. január elsejétől létrehozott Cseh és Szlovák Föderatív Köztársaságról kiderült, hogy nem életképes. A szlovák Vladimir Meciar vezetése alatt álló Demokratikus Szlovákiért Mozgalom ugyanis egyre nagyobb befolyást nyert, és 1992 júniusában meg is nyerte a választásokat. 1992. december 31-én aztán a szövetségi parlament döntése alapján megszűnt a Cseh és Szlovák Föderáció, 1993. január elsején pedig megalakult az önálló Cseh Köztársaság, valamint a szintén önálló Szlovákia. A Szlovák Köztársaság 2004. május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagja.

[LAP TETEJÉRE]

Régiók

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Városok, látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

Pozsony (Bratislava)

Pozsony adottságok és látnivalók tekintetében ugyan nem veheti fel a versenyt a hozzá történetileg és földrajzilag közel álló más fővárosokkal, Béccsel, Budapesttel és Prágával, de összehasonlíthatatlanul látványosabb és hangulatosabb annál, mint amilyen kép a magyar turisták többségében mind a mai napig él a városról. A közel félmillió lakosú Pozsony megújulva, igazi európai városként várja a turistákat.

 

[LAP TETEJÉRE]

A vár

A város látképét meghatározza a Dunára néző hegyen álló vár. A Pozsonyról szóló első írásos említés a 907-es Salzburgi Évkönyvben található a magyarok és a bajorok közötti háborúval kapcsolatban. A várhegy azonban már a késő kőkorszaktól lakott volt, de első ismert lakói a kelták voltak, akik egy erődített települést építettek itt. A Római Birodalom határa, a „Limes Romanus" négy évszázadon keresztül itt húzódott. A Nagymorva Birodalom idején a szlávok építettek jelentős erődöt a hegyen. A X. századtól Pozsony a Magyar Királyság részévé vált, a várhegyen kőből emeltek erődöt, benne a Szent Megváltó templommal a XI. században. A XV. században Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején gótikus stílusú vár épült a hegyen a husziták elleni védekezésül. Ekkor emelték a keleti oldalon új bejáratul szolgáló Zsigmond-kaput, a nyugati oldalon álló, 7 méter vastag külső várfalat, valamint 1437-ban egy 85 méter mély kutat fúrtak, amelyben 42 méteren áll a víz. A XVI. században Habsburg Ferdinánd reneszánsz stílusban építtette át a várat, a következő évszázadban a Pálffyak barokk stílusban. Mária Terézia uralkodása idején a vár Albert Szász herceg részére lett bebútorozva, aki komoly műgyűjtő tevékenységet folytatott. Gyűjteménye később Bécsbe került, s jelenleg az Albertina Múzeum alapját alkotja. II. József uralkodása alatt a várban papi szeminárium működött, később kaszárnyaként funkcionált egészen addig, míg 1811-ben le nem égett. A vár ezek után másfél évszázadig romos állapotban állt, végül 1953 és 1968 között a szlovák műemlékvédelmi hivatal felújítatta. Jelenleg a vár a szlovák parlament egyes intézményeinek, a Szlovák Nemzeti Múzeumnak és a Történeti Múzeumnak ad helyet.

[LAP TETEJÉRE]

A Főtér

A Fõtér (Hlavné námestie) Pozsony legszebb tere. Közepén a II. Miksa császár parancsára 1512-ben épült Roland-kutat láthatjuk. A legérdekesebb azonban a gyönyörû gótikus-reneszánsz Városháza (Muzeum felirattal), amelynek épületében találjuk a Historical Museum and Museum of Feudal Justice (Történelmi és Igazságszolgáltatás-történeti Múzeum), ahol sok egyéb érdekes mellett egy középkori kínzókamra is megtekinthetõ; csak erõs gyomrúaknak ajánljuk. Aki nem akar bemenni, annak is érdemes besétálnia a belsõ udvarra, mert nagyon szép az épületegyüttes belülrõl. Reneszánsz stílusú, 1581-ben épült árkádos loggiákat és címerpajzsos, félkörös attikát láthatunk, nyáron az udvar szabadtéri hangversenyek helyszínéül is szolgál.

[LAP TETEJÉRE]

Prímás Palota

A klasszicista stílusú palota 1778 és 1781 között épült Melchior Hefele tervei alapján Batthyány József érsek számára. A tetőtér homlokzati részét J. Kögler és F. Prokop allegorikus szobra és J. A. Messerschmidt vázái díszítik. A timpanon tetején Batthyány József érsek címere és kalapjának 150 kilógrammos szobra látható. A timpanont Ernest Zmeták mozaikjai díszítik. A homlokzaton angyalkák szobra tartják az I (Iusticia – igazság) és C (Clementia – kegyesség, nagylelkűség) betűket, az érsek mottójának kezdőbetűit. A bejárati teremben jobb oldalon emléktábla található az 1805-ös pozsonyi béke emlékére, a belső udvaron pedig sárkányölő Szent György szobra látható. Innen juthatunk be a Szent László kápolnába is. Az első emeleten található a tükörterem, itt írták alá a napóleoni Franciaország és a Habsburg Monarchia közötti pozsonyi békét 1805-ben Napóleon austerlitzi diadala után. V. Ferdinánd 1848-ban szintén itt írta alá a jobbágyfelszabadításról szóló törvényt. A palotában a Pozsonyi Városi Galéria képei láthatóak, valamint a mortlaki angol királyi szövőmanufaktúra 17. századi egyedi falikárpitjai.

[LAP TETEJÉRE]

Mihály-kapu

A város középkori erődrendszerének egyetlen épségben megmaradt kapuja. Gótikus alapjait a XIV. század első felében rakták le. 1511 és 1513 között megmagasították, majd 1753 és 1758 újra átépítették, ekkor nyerte el mostani formáját. 51 méter magas tornyára Szent Mihály szobra került. Jelenleg a toronyban régi fegyverkiállítás és városi erődrendszer történetéről szóló kiállítás tekinthető meg. A torony kilátójából nagyon szép kilátás nyílik az óvárosra.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Márton-dóm

A háromhajós gótikus stílusú székesegyház egy román templom helyén épült a XIV. század elejétől 1452-es felszenteléséig. A dóm méretei lenyűgözőek, hossza 67,37 méter, szélessége 22,85 m, magassága 16,2 m. Számos kápolna épült később a székesegyházhoz: a gótikus Szt. Szófia (IV. Vencel cseh király özvegye) kápolna, a Szent Anna kápolna és a barokk Szt. János kápolna. A dóm tornya a három hajóval egy időben készült, érdekessége, hogy fala a városi erődrendszer része volt. 85 méter magas. Tetején egy díszes, aranyozott két méteres pilléren a magyar Szent Korona 1 méter magas, 300 kilogrammos mása van elhelyezve. Buda eleste után a Szent Márton Dóm szolgált a magyar királyok koronázási templomaként. 1563 és 1830 között 11 magyar királyt és nyolc királynét – kivétel nélkül a Habsburg-Lotharingiai ház tagjait –koronázták itt meg. További érdekesség, hogy Beethoven Missa Solemnis c. műve is itt hangzott el először.

[LAP TETEJÉRE]

Kék templom

Lechner Ödön egyik legnagyszerűbb munkája, a magyar szecesszió egyik legszebb példája. A templom Árpád-házi Szent Erzsébetnek van szentelve, de Erzsébet királyné szimbolikus mauzóleumaként építették (Sissit 1899-ben ölték meg Genfben). Pozsony-Óváros részében található, közel a Comenius Egyetem jogi karához és a szintén Lechner Ödön tervezte Grössling Gimnázium szomszédságában. A templom a Bezruč utcában van (Bezručova ulica).

 

[LAP TETEJÉRE]

Árpád-házi Szent Erzsébet-templom

A templom Pozsony-Óvárosban áll. a barokk korban építették 1739-1745 között Pilgram Ferenc Antal terevei szerint. Az építkezést anyagilag Esterházy Imre prímás fedezte. A templom képei és freskói Paul Troger bécsi mester munkái. A szobrokat feltehetőleg Gode Lajos készítette, aki Donner György Rafael tanítványa volt. A templom oltárképe 1739-ben készült. Rajta Szent Erzsébet látomását ábrázolták. Az oltár két oldalán két ferences szent Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrai láthatók. 1743-ban Paul Troger a két mellékoltár képeit is megfestette, melyek témája a Szent Család és a halott Krisztus siratása. A boltíveken található freskók az egyház allegóriáját, Szent Erzsébet tiszteletét és az irgalmasság allegóriáját ábrázolják. A középső kupola tartó oszlopain az 1742-ben készült négy erény (bátorság, bölcsesség, igazságosság, békesség) allegorikus ábrázolása látható. Az összes többi képzőművészeti alkotás a pozsonyi születésű Szent Erzsébet életéhez kötődik.

[LAP TETEJÉRE]

Modern köztéri szobrok

A látványt külön feldobják a modern köztéri szobrok: a fõtéren például az egyik padra egy Napóleonra emlékeztetõ figura könyököl, a Café Mayer mögött egy kalapját lengetõ sétáló polgárt láthatunk, tõle két lépésre a földbõl kandikál ki egy szerelõ feje. A legújabb remek pedig a paparazzi szobor, amely a róla elnevezett kávézónál található.

 

[LAP TETEJÉRE]

A dévényi vár

A Morva és a Duna összefolyása fölött őrködő dévényi vár az ország egyik legfontosabb régészeti lelőhelye. A legrégibb felfedezett települések ezen a helyen az időszámításunk előtti ötödik évezredre datálhatók. A Krisztus előtti első században kelták laktak itt, majd a rómaiak létesítettek itt fontos katonai tábort. A Nagymorva Birodalom idején Dévény fontos határvidéki erődítmény, egyben jelentős közigazgatási központ is volt. Első írásos említése 864-ből való. A Nagymorva Birodalom összeomlása és a magyar honfoglalás után Dévény a Magyar Királyság nyugati végvárává vált. Az évszázadok folyamán gyakran cserélődtek tulajdonosai. 1809-ben aztán Napóleon seregei felrobbantották a várat. Jelenleg a dévényi vár műemlék, a nemzeti kulturális örökség része.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kassa (Košice)

A lebilincselő történelmi és művészeti látnivalókkal büszkélkedő Kassa évszázadokon keresztül a Felvidék kulturális központjának számított. Olyan személyek neve kapcsolódik a városhoz, mint II. Rákóczi Ferenc vagy Márai Sándor. Kassa ma Szlovákia második legnagyobb városa, acélipara révén a szlovák nehézipar legfontosabb központja, ugyanakkor élen jár kulturális emlékeinek megőrzésében is.

 

[LAP TETEJÉRE]

Szent Erzsébet-dóm

A kassai dóm, teljes nevén a Szent Erzsébet székesegyház a közép-európai gótikus építészet legszebb alkotásai közé tartozik. Helyén már a 13. században is templom állott, amely azonban 1378-ban leégett. A mai dómot ezután kezdték építeni. Az építkezés több emberöltőn át tartott, Zsigmond király, majd Mátyás idejében is volt egy-egy nagyszabású építészeti korszaka. A dóm legszebb részletei ekkor készültek. Később ismét tűzvész pusztította a templomot, többször módosítottak rajta, míg végül Steindl Imre áttervezte és 1877-96 között átépítették, öthajóssá alakították. II. Rákóczi Ferenc földi maradványai 1906 óta pihennek a kassai dóm sírboltjában - az ország ekkor hozatta haza a hamvakat Rodostóból. A kriptában 4 kőkoporsó található. Az egyikben a fejedelem, Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc egyik fia, József nyugszik, a másikban gróf Esterházy Antal, a harmadikban Sibrik Miklós, a negyedikben pedig gróf Bercsényi Miklós és felesége, Csáky Krisztina. A fejedelem sírjára illik virágot vinni.

 

[LAP TETEJÉRE]

A főtér és környéke

A székesegyház mögött található a gótikus Szent Mihály-kápolna, mely korábban temetőkápolnaként funkcionált. A dóm másik oldalán a templom harangtornyának épült Orbán-torony magasodik, amelyre azért volt szükség, mert a templom tornya nem bírta el a hatalmas, kétmázsás harangot. A tornyot eredetileg Linder Márton, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem udvari építésze tervezte, később átépítették. Ugyanebbe az irányba továbbhaladva jutunk el a főtér másik meghatározó épületéhez, az Állami Színházhoz. Az épület helyén eredetileg a városháza állt, majd hosszú ideig egy német nyelvű színház működött itt. A ma látható, eklektikus épület 1899-ben épült fel. Jelenleg kizárólag szlovák társulat működik benne. A színház előtt álló barokk oszlopot és szoborcsoportot 1722-ben állították a pestisjárvány emlékére. A tér további fontos épülete a színházzal egyvonalban épült Lőcsei-ház, mely a város legrégebbi megmaradt épülete a 15. századból. Tőle balra, a keresztutca másik oldalán az 1861-ben épült kettős tornyú premontrei templom áll. A korai barokk stílusú templomot eredetileg a jezsuiták építették arra a helyre, ahol 1619-ben a három jezsuita vértanút, Pongrácz Istvánt, Kőrösi Márkot és Grodecz Menyhértet megölték. A templom díszes barokk belső tere is lenyűgöző: A boltíves szentély valójában optikai csalódás, a tehetséges festő műve. A közelben álló ún. Koldus-házat a hagyomány szerint egy kassai koldus építtette a kéregetéssel összegyűjtött pénzen. Valószínűleg erre utal a ház homlokzatának tetején elhelyezett szobor is, mely egy kalapját megemelő koldust ábrázol. A fő téren lejjebb találjuk a díszes homlokzatú, barokk Ferences-templomot, mely mai formáját 1724-ben kapta. A tér másik végén, a dóm és a Szent Mihály-kápolna mögött a 90-es években a város középkori korszakából fennmaradt falromokat találtak, amelyeket egy földalatti séta során a turisták is megtekinthetnek. Az archeológiai múzeum közelében állították fel 2003-ban a város bronz címerét.

[LAP TETEJÉRE]

Paloták

A város főutcáján több egykori nemesi palotát is találunk. Az 1899-ben épített Andrássy-palota földszintjén egykor a város legkedveltebb kávéháza működött, jelenleg pedig egy cukrászda működik. Az egyemeletes, klasszicista stílusú Forgách-palota a 18. század végén épült, jelenleg könyvtár működik falai között. A püspöki palota 1804-ben épült a püspökség létesítésekor. A három korábbi ház összevonásából kialakított épületet a 19. század közepén és végén is átalakították. A barokk stílusú Csáky-Dessewffy palotát a 19. század elején építették. A szintén barokk stílusú Barkóczy palotát a 18. század közepén építették. A Lőcsei-ház Kassa legrégibb ma is álló polgári épülete. A 15. században épült házat 1642-ben Lőcse városa vette meg a kereskedői számára, nevét is innen kapta.

[LAP TETEJÉRE]

Rodostói ház

Rákóczi-emlékhely, annak a háznak az utánzata, ahol a fejedelem 1720 és 1735 között száműzetésben élt, és halt meg. A Hóhérbástya udvarán álló két emletes épület, amelyet 1991-ben nyitottak meg a nagyközönség számára. A ház alaprajza eltérő a Rodostóban találhatóétól, ezért a ház nem pontos mása csak hasonmása az eredetinek. A ház felépítésére csak 1938 után került sor. Lux Kálmán budapesti építész korábbi, 1908-ban készített tervei alapján a "Kládek és fivérei" cég 1940-43-ban a Hóhérbástya toldaléképületét alakította át. Az épület befejezésére azonban nem került sor és így a látogatók előtt zárva maradt. Ezuán a ház hosszú éveken keresztül múzeumi raktárként szolgált. Az eredeti gondolat megvalósítására - II. Rákóczi Ferenc emlékházának berendezésére 1990-1991-ben került sor, amikor is ezek a helyiségek kiürültek és az ebédlőház egyes elemei (festett faburkolatok, stukkódíszítés, rácsos ablakok) restaurálásra kerültek. A ház előtt állították fel a fejedelem egészalakos bronzszobrát.

 

[LAP TETEJÉRE]

Békemaraton-emlékmű

A Békemaraton terét Kassa északi részében 1959 óta díszíti a Békemaraton emlékmű. A járókelőket emlékezteti arra, hogy Kassa városa minden évben vendégül látja a világ egyik legjelentősebb maratoni futóversenyének résztvevőit. A kassai nemzetközi békemaraton egyben a legrégebbi versenyek közé tartozik a világon. Az emlékmű központi része egy maratoni futót ábrázoló 3 méter magas bronz szobor. A szobor egy meztelen futó férfialakot ábrázol. Egy gránitból készült talpazaton áll, amelyen a kassai maraton összes győztesének neve fel van tüntetve.

 

[LAP TETEJÉRE]

Múzeumok

Kelet-szlovákiai Képtár

Jakoby Gyula Képtár

Löffler Galéria

Márai Sándor Emlékkiállítás

Műszaki Múzeum

Kelet-szlovákiai Múzeum

 

[LAP TETEJÉRE]

Besztercebánya (Banská Bystrica)

Az Alacsony-Tátra Nemzeti Park központjának székhelye, egyben történelmi, kulturális és gazdasági szempontból Közép-Szlovákia legjelentősebb városa. A Zólyomi-medencében a Garam kanyarában fekszik, a Körmöci-hegység, Nagy-Fátra és Alacsony-Tátra lábánál. A város több kiváltságot kapott, a 13. század végétől saját címere is volt. 1380 után Besztercebánya több más bányatelepüléssel egyesült, az egyesülésben vezető szerepe volt. Eleinte aranyat, ezüstöt, a XIV. század közepétől főleg rezet, higanyt és ólmot bányásztak. Besztercebányát műemlékvárossá nyilvánították, több épülete műemléképület.

[LAP TETEJÉRE]

Főtér (Szlovák nemzeti felkelés tere)

Sokak szeerint Szlovákia legszebb főtere. A tér északi részéhez kapcsolódik a várnegyed, déli részének pedig természetes folytatása a sétálóutcává alakított ulica Dolná.

[LAP TETEJÉRE]

A várnegyed

A 13. és 17. század között kialakult várnegyed legfontosabb látnivalója a gótikus Mária-templom (német templom) a Lőcsei Pál által készített híres Szent Borbála-oltár. A templomot a 13. században kezdtték építeni, mai belső barokk kialakítását pedig a 18. század közepe táján nyerte el. Ekkor készültek a mennyezetet díszítő, térhatású freskók és a barokk oltár is. A Szent Borbála-oltár a bal oldali mellékkápolnában található. Közepén Máriát láthatjuk a kis Jézussal, tőle balra Szent Jeromost, jobbra pedig Szent Borbála alakját. Az oltár szárnyait a hitükért vértanúhalált halt szenteket ábrázoló domborművek díszítik. Jobboldalt Szent Lénárd, a rabok védőszentje és Szent Orsolya vértanúságának jelenete látható, baloldalt pedig Szent Péter keresztrefeszítése és a tízezer vértanú tárul elénk. A német templom mögött található a 15. században épült, késő gótikus Szent Kereszt-templom (szlovák templom). Ez utóbbival épült egybe az ún. Mátyás-ház, mely eredetileg a nagy király szálláshelye volt, majd fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Az épületet egy gyönyörű erkély, valamint Mátyás és Beatrix címere díszíti. A régi városháza reneszánsz épülete a 16. században épült, ma a modern szlovák művészek alkotásait bemutató állami galériának ad otthont.

[LAP TETEJÉRE]

A főtér és az ulica Dolná

Jellegzetes építmény a főtér végét jelző 16. századi Óratorony, mely kb. egy méterrel megdől (Ezt szabad szemmel is jól kivehetjük.). Tőle jobbra látható a barokk stílusú püspöki székesegyház. Az épület előtt álló Mária szobrot egy időben a Mária-templom közelébe helyeték át, felszabadítva a helyet a Hruscsov tiszteletére emelt dísztribünnek. A főtér legérdekesebb épülete a sgraffitóval és reneszánsz pártázattal díszített Thurzó-ház, melyben ma egyházi emlékeket, régi bútorokat, népviseleteket és különféle kerámiatárgyakat bemutató kiállítás látható. A másik jelentős reneszánsz épület  a tér túloldalán álló Beniczky-ház 1660-ból, olasz stílusú loggiával. Az épület a középkorban a bányakapitányság székhelyéül szolgált.

Az ulica Dolnán néhány történelmileg nevezetes épület mellett régiségboltokat és hangulatos sörözőket találhatunk. Az ún. Bethlen-házban jelenleg időszakos kiállításokat bemutató galéria működik. 1620-ban ebben a házban kiáltották ki Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királlyá. Az utca végén álló Szent Erzsébet-templomban lakott egy időben Bél Mátyás, a Felvidék híres tudósa.

[LAP TETEJÉRE]

Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma

A modern épület a szlovák nemzeti büszkeség tárgyát képező felkelésnek állít méltó emléket. A kiállításon fegyverek, fényképek és egyenruhák segítségével idézhetjük fel a második világháború ide vonatkozó eseményeit. A múzeum épülete körül hadigépezetek között sétálhatunk.

 

[LAP TETEJÉRE]

Radványi vár

A reneszánsz stílusban épült vár enyhén romos épülete Besztercebánya Radvány lakónegyedében található. Az épületegyüttes a 16.-17. században épült. Lepusztult állapota ellenére rendkívül impozáns látványt nyújt.

 

[LAP TETEJÉRE]

Nagyszombat (Trnava)

A számtalan templom, illetve a városnak a katolicizmusban játszott kiemelkedő szerepe révén „szlovák Rómaként“ emlegetett ősi város 1238-ban, a mai Szlovákia városai közül elsőként lett szabad királyi város. A 13. században kiépített városi erődítése Közép-Európában egyedülálló. Miután a törökök elfoglalták Esztergomot, Nagyszombat évszázadokra Magyarország egyházi központjává vált. 1978-tól érsekségi székhelyként a szlovák katolikus egyház székhelye. 1996-tól kerületi székhely.

[LAP TETEJÉRE]

Troljčné námestie

A fallal körülvett óváros központi tere a közepén álló Szentháromság-szoborról könnyen felismerhető. Innen néhány perces sétával a város szinte összes látnivalója elérhető, itt kezdődik a város legfontosabb bevásárlóutcája, a sétálóutcává alakított ulica Hlavná is. A Szentháromság-szobor (1695), tetején Szűz Máriával, csak a rendszerváltás után került vissza eredeti helyére, ahonnan 1949-ben távolították el. A várostorony eredetileg a 16. századból származik, azóta többször átépítették. A téren találjuk a Felvidék egyik legrégibb, kőből épült színházépületét (1831) és a régi városházát (1793). Érdemes egy pillantást vetni a városháza épületétől jobbra eső ház eresz alatti részén lévő csodaszép reneszánsz motívumokra. A tér egyetlen, nem is olyan apró szépséghibája a Kultúrház modern épülete.

[LAP TETEJÉRE]

Egyetemi templom

A templomot 1637-ben építették olasz és osztrák mesterek a világhírű római Il Gesu mintájára (amely az itáliai kora barokk templomépítészet csúcsának tekinthető). Az egyhajós építmény belső falait borító lenyűgözően gazdag stukkó és freskódíszítés mellett külön figyelmet érdemel a közel 20 méter magas főoltár, amelyet az akkori Magyarország legszebb kora barokk oltárának tartanak. A szentélyfalat teljesen betöltő négyszintes oltárt hatalmas méretű szoboralakok díszítik. Az alsó sorban az Ószövetség kiemelkedő alakjainak szobrai láthatóak. A következő sorban baloldalt Szent Péter és Szent Ágoston, jobboldalt Szent Ambrus és Szent Pál szobra kapott helyet, középen, a festményen pedig Krisztus megkeresztelkedésének jelenete látható. A harmadik sorban jezsuita szentek, közöttük Keresztelő Szent János születését ábrázoló festménnyel, fölöttük a négy evangélista, míg legfölül magyar szentek, Szent László, Szent István, Szent Erzsébet és Szent Imre, valamint Mária a gyermek Jézussal kapott helyet. A templomtól közvetlenül balra áll az egyetem korabeli barokk épülete, mely a neves 18. századi építész, Hillebrandt alkotása.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Miklós-templom

A templom a 14-15. században épült gótikus stílusban, azonban a későbbi, 17-18. századi barokk átépítést nem kerülhette el. A templom előcsarnokában szépen rendbe hozott falfreskó-töredékeket láthatunk a templom gótikus korszakából. A templombelsőben a barokk főoltárt és a díszes üvegablakokat érdemes szemügyre venni. A templomtól jobbra álló 16. századi épület az egykori érseki palota, míg vele szemben az 1566-ban alapított papnevelde látható, melyben jelenleg a könyvnyomtatásról szóló kiállítást tekinthetünk meg.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

További barokk templomok

A főtér közelében két barokk templomba érdemes ellátogatni: a ferences templomba és a Trinitárius templomba. Előbbi mai alakját egy korábban itt állt gótikus templom átalakításával nyerte el a 17. sz. első felében, utóbbi a 18. század elején épült. A tértől egy kicsit távolabb a barokk templomépítészet még egy gyöngyszemét láthatjuk, a pálos rend egykori tulajdonát képező Szent József-templomot. A Nyugat-szlovákiai Múzeum mellett van a klarissza rend 13. században épült temploma, melyet a 17. században szintén barokkosítottak.

 

[LAP TETEJÉRE]

Komárom (Komarno)

Komárom (Révkomárom) az egykori Magyar Királyság városának nagyobb (a Duna bal partján fekvő) része. Az első világháború után az újonnan megalapított Csehszlovákia határát a Duna mentén húzták meg, ezzel elválasztva a település észak és déli részét. A kisebb rész (szintén Komárom néven) ma Magyarországon található. A két várost közúti és vasúti híd köti össze. A szlovákiai magyarság legfontosabb kulturális és politikai központja.

 

[LAP TETEJÉRE]

Erődrendszer

Komárom  újkori erődítményrendszere a katonai objektumok sorában páratlan épületegyüttesnek számít, jelentősége  Szlovákia és Magyarország határain is túlmutat. A XIX. sz. végére az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb, 200 000 katona befogadására alkalmas erődrendszere épült ki a város körül, mely több védműből áll: Központi erőd (az Öreg- és Újvár), Vág-hídfő, Csillagerőd, Nádor-vonal, Vág-vonal, Monostori erőd és az Igmándi erőd. A Duna bal partján épült fel a középkori komáromi vár, majd az Öregvár, a török elleni küzdelmek fontos helyszíne. Az Öregvár nyugati bővítményét, elővédművét alkotta az 1664 után létesített Újvár, a császári csapatok jelentős támaszpontja, Bécs előretolt bástyája. A 1848–49-es szabadságharc kiemelkedő eseménye volt az Óvár és Újvár hősies védelme és a három komáromi csata. Ezt követően a Duna két partján a Habsburg Birodalom legerősebb katonai erődrendszere épült ki, amely 200 000 fős hadsereg befogadására is alkalmas volt. A balparti várakkal szemben, Szőny mellett (ma Komárom, Magyarország) felépült a Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd. Az így kialakult hatalmas erődrendszer a 20. századra azonban elvesztette stratégiai jelentőségét.

[LAP TETEJÉRE]

Városháza

A neoklasszicista építészeti stílus legjellegzetesebb emléke Komáromban. A korábbi, egyemeletes barokk városháza 1718-1719-ben épült, melyet 1725-ben átalakítottak és cseréppel fedtek be. Ezt az épületet azonban az 1763. évi földrengés romba döntötte. 1766-ban épült újjá, majd 1767-ben felépült rézzel fedett tornya is, melynek tetején a Habsburg-birodalom jelképét - a hatalmas, pléhből készült kétfejű sast - helyezték el. 1848-ban tűzvész áldozatává vált az épület, melyet fel kellet újítani. 1875-ben kétemeletes épületté alakították át Gorstenbergen és Arvé építészek tervei alapján.

 

[LAP TETEJÉRE]

Klapka György szobra

A szobrot eredetileg is a városháza előtti téren avatták fel 1896.november 15-én. Az eredeti kőtalpazat a komáromi vár bástyáját jelképezte, melyre a tábornok és a honvédek vitézségét jelképezö, harci zászlón álló bronzoroszlán állt . A talpazat déli oldalára a tábornok nevét, északi oldalára a " Komárom hös védőjének a nemzeti kegyelet 1896" feliratot vésték. A talapzat keleti és nyugati oldalára a tábornok nevezetes csatáinak helyét: "Kápolna - Isaszeg 1848-49" illetve "Nagy Salló-Komárom 1848-49" -megörökítő feliratok kerültek. A szobrot körülvevő díszes vasrácsozat 1897 őszén készült el.

 

[LAP TETEJÉRE]

Az egykori Vármegyeháza

Az eredeti  későbarokk stílusú épületet 1798-ban építették át az udvari építészeti kancellária tervei alapján, majd  1813-ban  klasszicista stílusban  felújították  A 19. század 80-as éveiban K. A. Arve és A. Gorstenbergen építészek tervei alapján átalakították az épület homlokzatát. Az architrávon olvasható 1813-as évszám a klasszicista átépítés éve.

[LAP TETEJÉRE]

Szent András-templom

A Nádor utcában található az utca és a város domináns épülete, a Szent András- templom. Az elkészült templomot 1734-ben szentelték fel. A templomot azonban olyan gyatrán építették, hogy falai rövidesen repedezni kezdtek, és egy része össze is dőlt. Vissza kellett tehát térni a szomszédos régi templom használatához. A templom felújítását a jezsuiták kezdték el 1748-ban saját költségeiken. Az épület 1756-ban tető alá is került. A méreteiben impozáns, gazdagon díszített késő barokk templom freskóit a kor híres festöje, Maulpretsch készítette 1760-ban.1760-ban. 1763. június 28-án a földrengés romba döntötte, tornyai ledőltek, hajójának és szentélyének mennyezete beomlott. 1768-1771-ben építették újjá a romba dőlt templom tervei szerint, csak a tornyokat építették alacsonyabbra. A belső díszítést és az épület freskóit a bécsi Kracher Lukács készítette.A következő, 1783-as nagy földrengés emlékére, a bencés főapát engedélyével délután három órakor naponta meghúzzák a Szt. András-templom nagyharangját. E délutáni harangozás azóta is az egykori katasztrófára emlékezteti a komáromiakat.1896-ban a csonka tornyokat Mikos Nándor komáromi építész tervei szerint égbe törő tetőzettel látták el. A templom ekkor nyerte el mai alakját.

[LAP TETEJÉRE]

Református templom

A templomot 1787. március 13-án kezdték el építeni, és  19 hónap múlva, 1788. szeptember 21-én szentelték fel. A templomra - pénz híján - csak szerémy fatorony került, amelybe 1792-ben szerelték fel a három harangot.  A templom kőtornyát 1818-ban kezdték építeni, azonban anyagi nehézségek miatt csak 1832-ben fejezték be, amint ez a templom homlokzatán elhelyezett emléktáblán olvasható.Az első világháború idején elvitték a templom két harangját. A hiányzó harangok egyikét a gyülekezet gazdatársadalma pótolta, a másikra a gyülekezet többi tagja adta össze a pénzt. A "Gazdák harangját" és a "Jókai harangot" 1929. szeptember 15-én avatták fel.

 

[LAP TETEJÉRE]

Szent Rozália-templom

A templom 1839-1844-ben, a régi Szent Rozália- templom helyett épült, amelyet az 1710-1711.évi pestisjárvány emlékére emeltetett Cserkó István komáromi jezsuita plébános még 1713-1717-ben a Duna partján. Az új, 1844-ben felszentelt Szent Rozália-templom a réginek több jellegzetességét átvette. Az új templom elejére is két alacsony torony került, ezekben helyezték el a 120 kg-os és a 80 kg-os harangot. A régi templom harangtornyának helyére egy impozáns kupola került.

[LAP TETEJÉRE]

Bencés rendház

A  Nádor utcában, a Szent András-templom tőszomszédságában található a bencés rendház. Helyén 1748 - 1757 között készült el a kétemeletes jezsuita székház, amelyet az 1654-ben épített barokk kolostor alapjaira építettek.  Az 1763-as földrengés során romba dőlt, s már csak egyemeletesként építették újjá.

[LAP TETEJÉRE]

Zichy-palota

A kétszintes épület az 19. század elején épült, klasszicista stílusban. 16 tengelyü főhomlokzata középen timpanonnal zárt rusztikus rizalittal tagolt. Az épület középső részén van a szegéllyel díszített bejárat. Felette klasszicista rácsozatúl erkély található .

[LAP TETEJÉRE]

Európa-udvar

Komárom rendkívüli turisztikai látványossága az Európa-udvar, amely az 1999-2000-es években a város történelmi központjából nőtt ki. Az udvaron 45 európai ország és régió építészetét jellemző épület, valamint magyar királyok, többek között Szent László, II. András, IV. Béla és Zsigmond szobrai találhatóak.

 

[LAP TETEJÉRE]

Tiszti Pavilon

A Klapka tér délkeleti sarkában látható a Tiszti Pavilon 1858 - 63 között emelt hatalmas U alakú épülete, oromzatán I. Ferenc József jelmondatával (VIRIBVS VNITIS – Egységben az erő). Egykor a helyőrség tisztjei és családjaik laktak benne, elülső részében pedig tiszti kaszinó működött. Ma a volt kaszinó felújított terme a város reprezentatív díszterme. Az épületben működik a  Komáromi Városi Egyetem, a Selye Egyetem, különböző magán szakorvosi rendelők, gyógyszertár, a Komáromi Lapok szerkesztősége, a Komáromi Televízió és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének irodája. Az udvar közepén látható híd a kettészelt város két részének együttműködését jelképezi.Az udvaron helyezték el Selye János mellszobrát is.

[LAP TETEJÉRE]

Poliklinika

A  kétszintess épület  a Klapka tér keleti oldalán helyezkedik el. Az egykori  Komáromi Első Takarékpénztár bérháza Ney Béla budapesti építész tervei alapján 1884-ben  épült. Az évek folyamán több tulajdonosa is volt. A második világháború után az épület állami tulajdonba került, majd a Járási Népegészségügyi Intézet kapta meg, amely rendelőintézetként használta. (innen a poliklinika megnevezés).

[LAP TETEJÉRE]

Kultúrpalota (Magyar Kultúra és Dunamente Múzeuma)

Építése 1913. március 27-én kezdődött, ünnepélyes alapkőletételére május 4-én, felavatására pedig 1913. november 29-én került sor. A múzeum nagytermében hangversenyeket rendeznek, s itt látható az intézmény képzőművészeti gyűjteményének legszebb festményeit bemutató állandó tárlat. A múzeum udvarán emelt szobrot a hálás utókor 1937-ben a város nagy szülöttének, Jókai Mórnak. Az írót korhű viseletben ábrázoló szobor Berecz Gyula alkotása.A múzeum főépületének falán 1990. október 26-tól kétnyelvű bronz emléktábla emlékeztet arra, hogy az épület nagytermében hangversenyezett 1924. február 5-én Bartók Béla.

[LAP TETEJÉRE]

Jókai-szobor

Az írót korhű viseletben ábrázoló szobor Berecz Gyula komáromi születésű szobrászművész alkotása.(A szobrot Ányž Frant és társai prágai műhelyében öntötték.)  A haraszti kőből készült talapzat Komáromi Viktor kőfaragó mester munkája.        A szobrot 1937. nov. 29-én avatták fel.

[LAP TETEJÉRE]

Aranyhal-vendéglő épülete

A házat 1907-ben építtette Pick Ignác lisztkereskedö. Pick halála után Schlaffer Márton vette meg s rendezte be vendéglőnek. A Schlaffer-vendéglőt többnyire a városban ügyes-bajos dolgaikat intéző vidékiek látogatták. 1945 után egy közszolgáltató vállalat irodáit költöztették az épületbe, földszintjén később falatozóval kibövített halüzlet nyílt. 2007-ben felújították és megnyílt benne az elegáns Olymp panzió.

[LAP TETEJÉRE]

Evangélikus templom

Felszentelésére  1798 január 14-én került sor. Több mint egy évszázadig torony nélkül állt, majd 1899-ben a hívek közadakozásából Halász István komáromi építész tervei alapján  neoklasszicista stílusban átalakították és tetszetős tornyot emeltek rá.  A templom belső tere félköríves oltárral záródik.  A falak pillérekkel tagoltak. A klasszicista stílus jegyeit viselő oltár a 18. század végéről származik. A nyugati oldalon található a csúcsíves falsíkkal egyvonalú torony, két  oldaláról egy-egy vázával díszítve. Az udvarról látható a templom falába beépített római szarkofág, mellette az 1606-ban elhunyt Columba Alexander várparancsnok sírtáblája és az 1802-ben elhunyt Bende Sámuel családi síremléke.

 

[LAP TETEJÉRE]

Nyitra (Nitra)

A Kisalföld legészakibb városa, a Trebics-hegység déli nyúlványa, a Zobor-hegy közvetlenül a város határáig ér. A trianoni békediktátum idején a település még 60%-ban magyar lakosságú volt,  ma már csak elvétve hallani magyar szót. A város komoly szerepet játszott nem csak a magyar, hanem a szlovák történelemben is. A 9. század elején Szlovákia nyugati részén Pribina vezetésével szláv fejedelemség alakult, melynek Nyitra volt a központja. Napjainkban vásárairól és élelmiszeriparáról híres.

 

[LAP TETEJÉRE]

Várnegyed

* A vár Szent Emmerám-temploma 1158-ban épült, benne a névadó szobrával, amely Szlovákia legrégibb szobra. A szobrot 1933-ban találták meg.
* A várfalakon belül lévő püspöki székesegyház alsó és felső templomból áll. A felső templom a 13–14. században épült, melyhez 1640-ben Telegdi püspök nagyméretű barokk dómot építtetett, 1732-ben átalakították. Főoltárát Szent István és Szent László szobrai díszítik. A főoltárral szemben, a püspöki kápolna feletti reliefen szintén Szent László ábrázolás található.
* Fogadalmi pestisoszlop a várkapu előtt. M. Vogerl 1750-ből származó alkotásának oszlopfőjén Szűz Mária szobor.
* A püspöki palota gótikus eredetű épület, melyet 1732-ben Erdődy püspök barokkizáltatott. Szép mennyezetfreskói vannak.
* A Zöld-hegyen már 1446-ban állt a Nagyboldogasszony-templom, mely a 17. században sokszor károsodott, 1663-ban a török pusztította el, majd 1685-ban és 1705-ben újra károkat szenvedett. 1723 és 1738 között teljesen újjáépítették. A Fájdalmas Szűzanya kegyszobra 1784-ben már a főoltáron állt, a templom búcsújáróhely.
* Az egykori vármegyeháza 1784-ben épült, 1905-ben szecessziós stílusban átépítették.
* Ferences temploma és kolostora 1630-ban épült.
* Piarista gimnáziuma a magyar és szlovák művelődés egyik központja volt.
* Nagyszeminárium, Kisszeminátium, püspöki könyvtár. A Nagyszeminárium épülete a 18. századból származik és jelenleg papneveldeként működik. A Kisszemináriumban lakószobák találhatók. A könyvtárban mintegy 80 db 15. századi és kb. 1500 db 16. századi könyv található. Szlovákiában – a könyvet számát tekintve – ez a harmadik legnagyobb könyvtár. A vendégkönyv első aláírója Ferenc József volt.

 

[LAP TETEJÉRE]

Alsó városrész

* Szent Mihály-templom
* Szent Vince-templom
* Zsinagóga. 1911-ben építették Baumhorn Lipót tervei alapján. A város önkormányzata az épületet 1982-ben vásárolta meg a helyi zsidó közösségtől. Ezt követően az 1980-as években felújították az épület tetőszerkezetét és homlokzatát. Az 1996-ban elkezdődött újabb felújítási munkálatok 2003. július 3-án, az épület ünnepélyes megnyitásával fejeződtek be. A zsinagóga épülete jelenleg kulturális rendezvények színhelye. Ezenkívül helyet biztosít a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeum Holokauszt kiállításának és a város szülöttének, a jelenleg Izraelben élő festőművész Shrag Weil grafikáinak.
* Piarista templom és kolostor, amely 1702 és 1741 között épült.
* A város legrégibb temploma a 11–12. századi Szent István-templom, amely valószínűleg 9. századi alapokon áll. Értékes középkori freskói vannak.
* Nyitra menti Múzeum. A múzeumban régészeti kiállítás tekinthető meg.

[LAP TETEJÉRE]

Külvárosok

* Misszionárius Múzeum – szlovák misszionáriusok által Európán kívüli országokban összegyűjtött egzotikus tárgyakból készült tárlatot láthatunk.
* Közlekedési Múzeum – régi motorkerékpárokból álló kiállítás működik itt.
* Szabadtéri Mezőgazdasági Múzeum

[LAP TETEJÉRE]

Zobor-hegy

A Kárpátok belső vonulatához tartozó Tribecs-hegység északkelet felől Nyitránál éri el a Kisalföldet. A Tribecs-hegység déli részét képezi az 587 m tengerszint feletti magasságú Zobor-hegy, melynek kőzete gránit alapon mészkő. Főként tölgyerdő borítja. Déli hegyoldalán a Zobor városrész fekszik.

* A Zobor-hegyi bencés apátságot pannonhalmi bencések alapították 1075-ben. 1464-ben az esztergomi érsek elvette tulajdonukat, majd 1695-ben Itáliából kamalduliak telepedtek itt le, akik új templomot és kolostort építettek. 1782-ben berendezését Zobordarázsra vitték át. Az épületben ma szanatórium működik.
* Szent Zoerard-András remete barlangja.
* természetvédelmi terület
* TV torony

[LAP TETEJÉRE]

Trencsén (Trenčín)

A Vág mente gyöngyének nevezett Trencsén Szlovákia legszebb városai közé tartozik. Első írásos említése 1111-ből való. Trencsén 1412-től szabad királyi város. Vára a Középső–Vág mente kiemelkedő építménye. A város szorosan kötődik Csák Máté személyéhez, aki az interregnum időszakában itt rendezte be főúri udvartartását. A Felvidék talán leglátványosabb vára szinte teljesen őrzi eredeti alakját.

 

[LAP TETEJÉRE]

A vár

A várat a történelem a római birodalom korától eredezteti. Erről tanúskodik az a felirat, amely a II. római légiónak a Laugarici csata során, az i. sz. 179. évben, a Germánok felett aratott győzelméről tudósít. A vár székhelye volt a „ Vág és Tátra urának” , a legendás Csák Máténak; erre emlékeztet a Máté torony, sziluettjével oly jellegzetes képet adva a várnak, a városnak. A vár udvarán található az a híres kút, amelyhez a török Omár herceg legendája kötődik: a szépséges Fatima iránti nagy szerelemről, akit úgy tudott kiváltani fogságából, hogy Fatima szabadon bocsátásáért a várudvaron, a sziklába kutat vájt. A várban a Trencséni Múzeum kiállítása található, amely dokumentálja a vár és a régió történetét. Itt látható a történelmi bútorok, fegyverek, festmények és más művészeti alkotások állandó kiállítása, a vár galériája pedig az archeológiai gyűjtemények és leletek tárának ad otthont.

[LAP TETEJÉRE]

A trencséni felirat

A trencséni várszikla latin felirata a Laugaricio melletti táborban 178/179-ben telelő 855 római katona és Marcus Valerius Maximianus legátus germánok feletti győzelmének állít emléket. Ezen in situ fennmaradt felirat a rómaiak a mai Szlovákia területén való tartózkodásának első emlékei közé sorolható. 1854-ben fedezték fel, eredetiségét Theodor Mommsen bizonyította. Ma a Hotel Tatra teraszáról látható. A speciális egység a II. segéd légió (II legio Adiutrix) része volt Aquincumból. A Vág folyó mentén felmenő katonák a következő szöveget vésték a sziklába:

VICTORIAE
AVGVSTORV(m)
EXERCITUS QVI LAV
GARICIONE SEDIT MIL(ites)
L(egionis) II DCCCLV
(Marcus Valerrius) MAXIMIANUS LEG(atus) LEG
(ionis) II AD(iutricis) CVR(avit) F(aciendum)

Fordítása: „Császárok győzelmének ajánlotta a II. légió 855 katonája, azon seregből mely Laugaricioban volt. Készíttette Marcus Valerius Maximianus a II. segéd légió legátusa.”

[LAP TETEJÉRE]

Egyházi emlékek

A város híres kegyhelye a Várdomb egykori kiemelkedő szikláján áll. Ez eredetileg egy 14. századi háromajtós gótikus épület, melyet a 16. században reneszánsz stílusban átalakítottak. Alabástromi kegyoltárának készítője valószínűleg a híres Donner G. Ráfael. Mária-ünnepeken az egész év folyamán a zarándokok kedvelt búcsújáró helye. A Szeretetláng engesztelő mozgalomnak is egyik bázisa. Trencsénben található a sziklára épült kegytemplomon kívül még a művészi kivitelű Illésházy-kastély barokk kápolnája is, ahonnét a 18. században egy csodálatos, fából készült Mária-kegyszobrot a máriatölgyesi búcsújáró helyre szállítottak. Trencsén gyönyörűsége az 1650-es években a jezsuita atyák által épített templom és rendház, mely a jezsuita rend galád föloszlatása után a piaristák birtokába került. Ma már a kegyestanító-rendiek sincsenek jelen Trencsénben az 1950-es események óta. A kegyhely közúton és vasúton is egyaránt megközelíthető és a Szűzanya ünnepein különösen vonzó.

 

[LAP TETEJÉRE]

Eperjes (Prešov)

Eperjes Szlovákia északkeleti részének nagyvárosa, amely a szlovák, lengyel, ukrán és ruszin kulturális hatások olvasztótégelye. A város gazdag múlttal és mozgalmas jelennel rendelkezik. Eperjes a történelem folyamán Kassa (Košice) és Bártfa (Bardejov) hagyományos riválisa volt. Manapság a város Kassával együtt Kelet-Szlovákia domináns városai közé tartozik. A város a szlovákiai evangélikus egyház keleti püspökségének a székhelye, valamint a régió műveltségének a központja.

[LAP TETEJÉRE]

A főtér

Az orsó alakú tér egyik oldala sétálóutca, a másik oldalra pedig csak buszok és taxik hajthatnak be. A teret főként reneszánsz és barokk polgárházak szegélyezik. A kívülről gótikus, belül inkább barokk Szent Miklós-templom a 14. század közepén épült, háromhajóssá 1515-ben alakították át (tornya csak 1715-ben épült hozzá). Oltára az egyik legszebb barokk oltár a Felvidéken, melynek közepébe harmonikusan illeszkedik a régi, gótikus stílusú szárnyasoltár szekrény része, középen Mária, kétoldalt Szent Miklós és Szent Adalbert alakjával. A templom bejáratával szemben, a plébánia épületének homlokzatán látható dombormű szintén Szent Miklóst ábrázolja. A közelben áll a kevésbé díszes, késő reneszánsz evangélikus templom (1642), amely csak az istentiszteletek idején látogatható. Eperjes legszebb reneszánsz műemléke a sgraffitóval díszített, pártázatos Rákóczi-ház. A 16. sz. végéről származó épületben működik az eperjesi helytörténeti múzeum. Egyebek mellett régi barokk bútorokat, helyi céhek tárgyi emlékeit és a régi sárosi népművészetet mutatja be. A főtér közepén álló, 1667-ben alapított evangélikus líceum a reformkori Felvidék egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt, itt tanult többek között Kossuth Lajos is. Az épület egyik sarkán elhelyezett szobor Caraffa eperjesi vérengzésére emlékezetet. A kivégzések helyszínén állították fel a Mária-szobrot 1751-ben. További látnivaló még a városháza épülete (Erkélyéről kiáltották ki 1919-ben a Szlovák Tanácsköztársaságot.), melynek pincéjében Bormúzeum működik. A főtér 65-ös sz. gyönyörű reneszánsz, sgraffitóval díszített épülete szintén a Rákócziak tulajdona volt. A közelben található a Sárosi Galéria, ahol szlovákiai művészek modern alkotásaiból szoktak időszaki kiállításokat rendezni. Érdemes még megtekinteni a Fekete Sas (Čierny orol) nevű kultúrközpontot. A 19. század végi épület színházterme ma is őrzi a századforduló elegáns világát.

[LAP TETEJÉRE]

Belváros

Eperjes egyik legérdekesebb látványossága az 1898-ban épült zsinagóga, valamint a benne berendezett zsidó múzeum. A tárlat a második világháború előtt a városban élő mintegy 6000 főnyi zsidó közösség mindennapi életét mutatja be. A legjelentősebb eperjesi zsidó család, a Holländer volt az első, amely a 19. században letelepedési engedélyt kapott. Hálájuk jeléül emelték a főtéren ma is látható Neptun-szobrot. A görög katolikus püspöki székesegyházban (18. sz. közepe) látható a Pavol Gojdič görög katolikus püspök tiszteletére kialakított emlékhely. A püspököt a kommunista hatóságok életfogytiglani börtönre ítélték, mert nem volt hajlandó áttérni a görögkeleti vallásra.

[LAP TETEJÉRE]

Külváros

Érdemes megtekinteni a Kálvária-dombon álló 18. századi barokk templomot. A Sóvár névre hallgató külvárosi rész nevezetessége az egykori bányatelep helyén kialakított bányászati múzeum.

[LAP TETEJÉRE]

Lőcse (Levoča)

Lőcse egyike a szép szepességi középkori szász, zipszer, városoknak. Nevét a Lőcse, Levice, patakról kapta, amely valószínűleg szláv eredetű. Első településüket a tatárok elpusztították. A IV. Béla által behívott újabb szász telepesek, hospesek már a város mai helyén építették fel Lőcse városát a 13. század második felében. A szászok a bányászat, feldolgozás és a kereskedelem hasznából felvirágoztatták a várost, amely sorozatban kapta kiváltságjogait. A Rákóczi szabadságharc után elvesztette katonai jelentőségét, az erődítmények egy részét fokozatosan elbontották. A város a középkor végétől Trianonig Szepes vármegye székhelye volt.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Jakab-tempom

Szent Jakab-templom Szlovákia egyik legnagyobb gótikus temploma. Működő templom, napi misékkel, több mint 700 éve Lőcse, a hajdani szabad királyi város plébániatemploma. Gazdag a történelme, egyben több művészeti emlék kincsestára. Ezt tükrözi az is, hogy háromszoros nemzeti emlékhely: a templom önmagában az, de a híres Lőcsei Pál mester fafaragványa és Szilassy János barokk stílusú aranyműve is a nemzeti kultúrörökség része. A templom a középkorban nagyon tisztelt id. Szent Jakab apostolról, a harcosok, vándorok és munkások védőszentjéről kapta nevét. Ünnepnapja július 25. Ezen a napon tartották régen a lőcsei nagy évi vásárt. A római katolikus Szent Jakab-templom Szlovákia egyik legjelentősebb vallási épülete. A templom önmagában és belső kiépítése 1965-től nemzeti emlékhely. Legcsodálatosabb a főoltára, amely egyben a világ legmagasabb gótikus stílusú oltára, a későgótikus stílusban munkálkodó híres Lőcsei Pál mester műve. Az oltár 18 m 62 cm magas. A gótikus oltáron kívül Szilassy János művei – a 18. század második felében készült szentségtartók, kelyhek és egyéb vert arany- és égetett, cseh gránátokkal díszített zománcművek – is 1992-től a nemzeti kulturális örökség részei.

[LAP TETEJÉRE]

Városháza

A történelmi városháza épülete a Pál mester tér (námestie Majstra Pavla) közepén helyezkedik el. Reneszánsz árkádjaival kelti fel a figyelmet. Déli oldalán a polgári erények allegóriája található, melyek a város polgárait ékesítették. A városháza Lőcse szabad királyi város gazdagságának és hatalmának jelképe volt. Itt határozott a választott városi tanács a város és annak lakosai sorsáról. A városháza belsejét városházi helyiségek alkotják tartóoszlopokkal és impozáns előcsarnokkal, az emeleten található boltíves, csillagos boltozattal. A kiállítás Lőcse város történelmének van szentelve - kezdeti fejlődésének, virágkorának, valamint jelenkorának. A történelmi jellegű tárgyak Felső Szepes gazdag népművészeti alkotásaival vannak kibővítve. Alkalmanként különböző előadásokat és kiállításokat tartanak itt.

[LAP TETEJÉRE]

Thurzó-ház

A város neves szülötte, Thurzó János  bányavállalkozó háza a főtéren található. A jellegzetes, sárga épület kitűnik a tér házainak sorából. A 16. század második felében épült, a homlokzatának tetején lévő pártázat ebből a korból való, míg a sgraffito-díszítést a 20. sz. eleji felújításkor kapta.

[LAP TETEJÉRE]

Templomok

A Kassai-kapu közelében található a minorita-templom (1751), melynek barokk belső díszítése különösen látványos. A városközpont másik végén álló Szent László-templomot eredetileg szintén a minoriták építették a 14. században. Ennek a templomnak a stílusa a korszaknak megfelelően gótikus, belső berendezése viszont már kora barokk. Főoltárának középpontjában Mária alakja, kétoldalt pedig Szent István és Szent László látható. A templom mellett áll az egykori minorita kolostor gótikus épülete, melynek épen fennmaradt kerengőjét és középkori falfestményeit érdemes megtekinteni. A város közelében, egy hegy tetején áll az I. világháború után átadott Mária-templom neogótikus stílusú épülete. A templom kegyhely, az oltár közepén álló Mária-szobornak a hívők csodatévő erőt tulajdonítanak. A zarándokok a 15. század óta látogatják a kegyhelyet, mely mára Szlovákia legjelentősebb búcsújáró-helye lett.

[LAP TETEJÉRE]

Losonc (Lučenec)

A határtól alig 20, Salgótarjántól 30 kilométerre fekvő 29 ezres lélekszámú település lakóinak ma 16-17 százaléka tartja magát magyarnak. A város régen is a szláv-magyar nyelvhatáron feküdt, de a korábban északon húzódó határ a 20. század hatvanas éveiben a déli oldalra helyeződött át. A Losoncra érkező vendéget - nemzetiségtől függetlenül - szívesen fogadják. Több jó konyhájú étterem mellett megfelelő szállást is lehet találni. Nagyon jó a kereskedelmi ellátás, a kisebb-nagyobb boltok mellett egy hipermarket található a település szélén.

[LAP TETEJÉRE]

Református templom

Ősét, a Szűz tiszteletére emelt templomot (alapjai láthatóak a templom alagsorában) Szent László király leánytestvérének fia, Lambert építette. Ez Esterházy Pál nádor Mennyei Korona c. művében (1696) olvasható. Eszerint 1128-ban „épéttetett Losonczi Lambert nevű Magyar Országi Palatinus Losonczon az Boldogságos Szűz tiszteletire egy Templomot, melyben kiváltképpen tiszteltetett a Szeplőtelen Szűz…" A XV. században Ján Jiskra szerezte meg, aki erőd mintájára erősítette meg. 1590-ben az evangélikusok tulajdonában van, majd 1608-ban került a reformátusok tulajdonába. Az útleírásokban hibásan jelölt adatokkal szemben az 1849 augusztusában, a város felégetésekor súlyosan megrongálódott templomot nem Ybl Miklós tervei alapján újították fel, hanem Wagner János, pesti építész tervei szerint. A felújítás kezdetén 1851-ben belsejében sírokat találtak – abban arany-, ezüst ékszereket és szövetmaradványokat. A „Losonci kincs“-et a budapesti Nemzeti Múzeumba szállították, ahol az mai is megtekinthető. A város legszebb épülete, 2005-ben visszakerült a református egyház tulajdonába.

Reduta

A város szívében, a Kubinyi téren áll az egykori Vigadó (Reduta) klasszicista épülete, melyet 1816-ban emeltek. Az épületben annak idején a művészeti élet legnagyobbjai (Vörösmarty, Mikszáth, Honthy Hanna...) vendégeskedtek. Az 1990-es években eredeti stílusban újították fel a századelő hangulatát idéző termeket, melyekben ma konferenciákat, esküvőket és egyéb rendezvényeket tartanak.

[LAP TETEJÉRE]

Rozsnyó

A Rozsnyói-völgykatlanban található a Sajó (Slaná) folyó völgye mentén, a Voloveci hegység (Pozsálló vagy Ökörhegy) déli nyúlványa alatt. Bányásztelepülésként alapult, arany-, ezüst- és rézbányákkal. Az írásos emlékek először 1291-ben említik. Városi jogot 1340-ben kapott, mezővárossá 1382-ben, szabad királyi várossá pedig 1410-ben vált. A török betörések miatt a 16. században a bányászat visszaesett. A város a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, ezen kívül püspöki székhely.

[LAP TETEJÉRE]

Őrtorony

Az eredeti gótikus városháza része volt a főtér közepén, ma kilátótorony. A tornyot, mint fontos védőelemet a török veszély ellen 1643-ban kezdték építeni Weiszer Márton bíró idejében. A befejezése számos váratlan ok miatt elhúzódott egészen 1654-ig, amikor a rozsnyói Bakos Mátyás bíró meghívta városunkba a szepességi Gerscheuer György építészt, aki segédként a helyi Mosszen Dánielt választotta. Az építkezés még abban az évben befejeződött. A torony déli oldalára értékes reneszánsz emléktáblát helyeztek mindkét bíró nevével, az építés idejének megjelölésével és a városi címerrel. A tetőszerkezetben emlékiratot rejtettek el, melyben Missnico Althuem János részletesen leírta az építkezés kezdete óta eltelt 11 év összes eseményét. Az emléktábla felett befalazott török ágyúgolyó látható. 1766-ban a torony leégett és a mai barokk zsindelytetőt kapta meg.

[LAP TETEJÉRE]

Városháza

Az újabb városháza klasszicista stílusú kétemeltes épülete több polgárház átépítésével 1711-12-ben jött létre. Az eredetileg szimmetrikusra komponált épületet a 20. század elején egy szomszédos polgárház adaptációjával északi irányban bővítették. A homlokzat klasszicista timpanonját mázas kerámiából készült városcímer díszíti. A városháza kapuja fölött a II. Rákóczi Ferenc rozsnyói tartózkodásának emléket állító tábla látható.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Anna-templom

Az egykori ferences rendi kolostor későbarokk épülete klasszicista elemekkel, 1745. június 30-án alapították. A templom tornyát 1782-ben fejezték be. A már felépült kolostor a kápolnával együtt a 1784-i tűzvészben nagyon megrongálódott. A templomot felújították, és 1826. november 5-én átadták a híveknek. Mivel többször is leégett, 1906-ig többször volt javítva. Ebben az időben a homlokzat keleti részéhez egy kicsi, neorokokó stílusú "Az isten sírja" kápolna épült. A templomban Ádám Gyula rozsnyói festőművész 1897-1918 között készült falfestményei láthatók. A főoltár 1905-ben épült, az orgona Salgótarjánból, a szobrok és az oltár díszletei Tirolból, a barokk szószék a 17. század végéről Kassáról  származnak, a három harangot pedig 1892-ben Budapesten Valtzer Ferenc harangöntő öntötte.

[LAP TETEJÉRE]

Az Ispotály

A város legrégebbi kórházának épülete Andrássy György adományából épült 1719-ben. Erről az épület homlokzatán elhelyezett korabeli emléktábla tanúskodik. A barokk-klasszicista stílusban emelt épület oromzatának fülkéiben három barokk szobortcsoport látható: Szt. Flórián, Mária Megkoronázása és a Piéta. Az 1994-ben restaurált épület a Műemlékvédelmi Hivatal székhelye.

 

[LAP TETEJÉRE]

Evangélikus templom

1786-ban építette Mayer építészmester, akkor még torony és harangok nélkül. Ez a mai Szlovákia egyik legszebb, a vallási türelemről nevezetes temploma. Az oltár Gode József műve (az ismert pozsonyi Gode Lajos szobrász fia), a szószék és a keresztelőmedence márvány talapzaton Louis seize-stílusban készült. Az orgonát 1785-ben építette Gertner János mester – ez a maga nemében legértékesebb műve Gömörben. Ez a templom Szlovákia legjellemzőbb klasszicista építménye. Az építése II. József császár rozsnyói 1783. évi látogatásához kapcsolódik.

 

 

Református templom

1904 - 1905 között épült, szecessziós téglaépület, a tervező Weninger F. építészmérnök Budapestről, az építész Szilvássy F. mérnök Rozsnyóról. A szószéket és a padokat pácolt fából aranyozott díszítéssel Boyer Ferenc asztalos készítette 1905-ben, az orgonát a debreceni S. kerékgyártómester készítette. A Úr asztala Füleky István műve. A főhajó keleti oldalán és az északi hajón fából készült karzat található öntött pilléreken, dekoratív oszlopfővel.

[LAP TETEJÉRE]

Mária mennybemenetele-templom

A 13. században épült. A főoltár későbarokk, Gode József készítette 1779-ben. A szélső Szent András oltára, klasszicista mű 1828-ból. A szószék barokk-klasszicista, Gode J. műve kb. 1770-ből. A keresztelőmedence márványból készült - klasszicista mű 1828-ból. Rozsnyó legértékesebb műalkotása – későgótikus táblafestmény 1513-ból; Szűz Máriát ábrázolja Szent Annával és a kis Jézussal, valósághű eseményekkel a középkori bányászati és a vaskohászati életből - ismeretlen festő alkotása.

[LAP TETEJÉRE]

Kossuth Lajos szobra

A közel három méter magas bronzszobrot először 1907-ben állították fel a város főterén. Róna József művét 1919-ben döntötték le cseh legionáriusok, az első bécsi döntés után 1938-ban újra felállították, 1945-ben pedig ismét ledöntötték. 1956-ban a Bányászati Múzeum kazánházába, 1967-ben pedig a Múzeum kertjébe került, ahol közel húsz évig várt a restaurálásra. A helyi Bányászmúzeum előtti téren 2004. február 1-én újraavatták (a dél-szlovákiai magyar műemlékek felújítási alapjának 520 000 SK-s anyagi támogatásával). A bronzszobor helyén korábban a dolgozó parasztság és a munkásosztály összefogását szimbolizáló szoborcsoport állt.

 

[LAP TETEJÉRE]

Nepomuki Szent János-kápolna

A középkori üzletsor a városi torony mellett, a 18. század második felében apró kápolnával bővült és Nepomuki Szent János életnagyságú rokokó stílusban készült kőszobrával. A párkány mindkét oldalán egy-egy ülő angyal szobra látható, a baloldali mutatóujjával a száján a gyónás titkának védnökét szimbolizálja, a jobb oldali pedig egy gipszmásolat. A szent a hagyományos fekete-fehér ünneplő öltözetben, két kezében pálmaággal és kereszttel látható, ezek fölé hajtja a fejét. A szobor feje felett hagyományos glória –ezúttal négy csillagból képzett- látható.

[LAP TETEJÉRE]

Kálvária

A  Kálvária a város fölött található, barokk, későbbi korokból való átalakításokkal. Az első építményt, hét stációt kápolnákkal és a mai ormos kápolnát 1741-ben építtette Steer Jakab rozsnyói polgár feleségével, Katalinnal, Szabó Ferenc rozsnyói jezsuitafőnök kezdeményezésének köszönhetően. 1841-ben újabb átalakítást végeztek rajta, ekkor az ormos kápolna főoltárán egy új festményt helyeztek el és az eredeti hat kápolna (az egyik idővel tönkrement) újjáépült. A kápolnákból az eredeti olajfestményeket, amelyek akkor már nagyon rossz állapotban voltak, eltávolították és domborművekkel helyettesítették, amelyeket Kollarcsik István püspök rendelt Münchenben. Az Úr sírja kápolnát 1854-ban újíttatta fel Gromer Elek rozsnyói kanonok. Kb. abban az időben újították fel az ormos kápolnát körülvevő falat is a harangtoronnyal együtt. A 20. század 30-as éveiben épült újabb 14 stáció színes majolika domborművekkel, amelyek a mai napig üzemelő, Pécsett található Zsolnay-manufaktúrából származnak. Az eredeti kápolnák, amelyek már a 20. század első évtizedeiben is nagyon rossz állapotban voltak, azóta teljesen lepusztultak. Az Úr sírja kápolna kb. a 20. század második felében ment tönkre. Kettő a 14 stáció kápolnái közül a Járási Népi Csillagvizsgáló építésekor semmisült meg a 20. század 70-es éveiben.

[LAP TETEJÉRE]

Érsekújvár (Nové Zámky)

A Nyitrai kerülethez tartozó Érsekújvári járás székhelye. A város a Nyitra folyó partján épült, a Kisalföld északi részén fekszik. A mai Érsekújvár -patinás hangzású neve ellenére- már nagyrészt a szocialista időkben épült, rideg épületekből áll. A város lakosságának mintegy kétharmada szlovák, többségük azonban beszél magyarul.

[LAP TETEJÉRE]

Ferences-rendi templom és kolostor

Ez a jelentős építészeti műemlék nem egy átalakításon, átépítésen esett át. Eredeti külsejét ma már csak feltételezhetjük. Legrégebbi részeit az 1626-1631-es években építették, Pázmány Péter bíboros 1631. május 24-én szentelte fel. Mai terjedelmével összehasonlítva az eredeti csak zsindelytetős kistemplom volt. Sokkal kisebb volt a hozzáépített kolostor is. A török fennhatóság alatt a kolostor török tisztek szálláshelyeként szolgált. A templomban élelmiszer- és lőszerraktár volt. A torony helyén minaret állt. Csak 1685 után, az erődnek Lotharingiai Károly serege általi való felszabadítása után szentelte újra Sorman Péter milánói Ferenc-rendi főpap. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós kezén volt a kolostor, akik a kolostori részt kiszélesíttették, de tiszteletben tartották az régi épület építészeti elrendezését. További felújítására Bálinth K. tervei alapján a 19. sz. végén került sor. A 20. században leginkább a két világháború történései sújtották e műemléket. Művészettörténeti szempontból főleg az egyes stílusjegyek eltörléséről volt szó. Olyan érzéktelenül cseréltek le az épületek belső és külső vakolatait, hogy az eredeti barokk díszítésnek vagy feliratoknak töredéke sem maradt meg. Ezért ez a műemlék is teljes építészeti felújításra szorult. A kolostor felújítása 1978-ban kezdődött el. Először az objektum alapos történeti vizsgálata, feltárása kezdődött el, melynek során felfedezték azt az eredeti átjárót, amelyen keresztül lovasfogatok hajthattak be az udvarba. Ez a portálé betekintést nyújt egészen a paradicsomkert átriumába. A kolostor középkori kolostorok mintájára keresztfolyosóval és paradicsomkerttel épült. Alatta pincék vannak, a régebbi pincéket szűk folyosók kötik össze. A templom alatt kripta van, ahol a kolostor és a város elöljárói voltak eltemetve. Földi maradványaikat később a Szent József-temető kriptájában helyezték el. Ma a kolostor főleg a ferences szerzetesek szálláshelyéül szolgál.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Kereszt felmagasztalása-templom

A város főterének domináns épülete a plébániatemplom, amely 1584-85-ben épült. Eredetileg késő gótikus, egyszerű épület volt, de később többször átépítették. A Bocskay-féle felkelés alatt nagy károkat szenvedett, 1612-ben csaknem teljesen felújításra szorult. Pázmány Péter érdeme, hogy 1633-ban renoválták. A török hódoltság idején is átépítették és mecsetként szolgált. 1693-ban Széchényi György érsek javíttatta meg a templomot. Címerét ma is láthatjuk a templom hajójába vezető ajtó felett, ezzel a felirattal: "Széchényi György Esztergomi érsek 1639". 1787-ben Batthyány György érsek renováltatta a templomot. A portálé felett ma is olvasható a felirat: "Et tandem tristes caroll nost fata per ignes tota cints tali sto reparata stav 1811". 1810-ben az épületet berendezésével együtt tűzvész pusztította el. Csak a sekrestye egy része maradt meg, és a szentély örökmécsese. A késő barokk korszak klasszicizáló stílusjegyeit viselte magán a templom egészen 1867-ig. Ebben az évben a tornyot építették át, mert a vihar 1867. augusztus 8-án ledöntötte. Lipper L. tervei szerint építették újra, a munkálatokban Simor János érsek is részt vett. A templom legutolsó, alapvető átépítésére 1877-ben került sor, amikor neoklasszicista jelleget öltött. Ebből az időből származik az ablakok köríves formája. Az utóbbi években a homlokzatokat, a tetőt és a torony borítását javították. A szentély belsejének padlózatát 1996-ban újították fel.

[LAP TETEJÉRE]

Szentháromság-kápolna

A város legrégibb kőtemetője a mai Bernolák-tér helyén volt, amelyet 1872-ben szüntettek meg. A temető - most már park - területén áll a Szentháromság-kápolna, amelyet Isten dicsőségére Skultéty Jakab építtetett. A kápolna Anton Bernolák plébános, esperes, tanító, nyelvész és tanfelügyelő végső nyugvóhelye. 1797-ben jött Érsekújvárba és 16 évig tevékenykedett itt. 1813-ban halt meg. A temető megszüntetése és rendezése után földi maradványait újratemették, és Flenger Mihállyal, a helyi leányintézet alapítójával és Lauro Štefan pappal közös sírba került. Fábián János érsekújvári pap a kápolna falára emléktáblát helyeztetett el. A kápolnát többször felújították, legutoljára 1977-ben. Eltávolították a nedves vakolatot, kijavították és kiegészítették a meghibásodott, vörösréz bádogos munkát, csatornákat, vízlevezetőket. Felújították a belső és külső festést és mázolást, valamint szép, kovácsoltvas rácsajtót helyeztek be. A kápolna környékét parkosították.

[LAP TETEJÉRE]

Szentháromság-szobor

Érsekújvárott 1740-ben pestisjárvány pusztított. A járvány befejeződésének emlékére olasz mesterek tervei szerint 1749-ben építették meg a Szentháromság-szobrot. A szobor barokk stílusú, egyes részei a rokokó hatását idézik. A szoborcsoportnak mozgalmas története van, hiszen többször újították és áthelyezték (1827, 1876, 1929, legutoljára 1993-ban újították fel). 1993. október 24-én a szobrot ismét eredeti helyén a Fő téren szentelték fel. A szoborcsoport henger alakú oszlop, növényi ornamentikával díszítve. A szoborcsoport közepén a Szeplőtelen Szűz alakja látható, alatta a föld és a kígyó. A szoborcsoport tetején látható a Szentháromság. Az oszlopot körbeveszi Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent József szobra. Ezek alatt egy ráccsal elkerített részben van Szent Rozália fekvő szobra. A szoborcsoportot növényi ornamentika is díszíti. A talpazaton három gazdagon díszített elliptikus táblán látható feliratok:
„Restui veteri que empus sprevi honori 1876” (Legyen becsületükre azoknak, akik remélnek bízva az örökkévalóságban 1876)
„Quae devotam tibi constans perduret in aevum 1875” (Amely hűen és erősen tart a mennyekben, 1875)
„Hanc triadi posvere plebis piavolta colummnam 1740” (Emeltette Istenfélő életével)

[LAP TETEJÉRE]

Szent Antal-kápolna

A kápolnát 1913-ban építették, az építéshez Ferenc József is anyagi támogatást nyújtott. A kápolna belső falán látható felirat szerint: „Ezen kápolnát Antal Margit és özvegy Zeman Jánosné, szül. Schindler Mária fáradozása hozta létre, ez utóbbi annak fenntartására 600 korona alapítványt tett. 1913”. Efölött található másik emléktábla szerint: „Döme Istvánné, szül. Fujasz Julianna Szent Antal-kápolna gondozója 3000 azaz háromezer Kč-t (korona) költött a kápolna renoválására 1931-évben”. Ferenc József császár magánpénztárából 200 koronát adományozott a kápolna részére.

 

 

Szűz Mária-kápolna

A 18. század második felében épült. Egy monda szerint 1709-ben az itt található és a környéken széles körben ismert és tisztelt Mária-kép könnyezett. A szentélyválasztó rácsba barokk stílusú, a rajta található évszám szerint 1780-ban készült. Alatta Mária monogrammját láthatjuk, amely megjelenik a kápolna homlokzatán is. A kápolna mellett egykor temető is volt, melyet 1866-ban számoltak fel.

 

[LAP TETEJÉRE]

Ortodox zsinagóga

Az 1880-as években szakadás állt be az egyházközségben és megépült az ortodox zsinagóga is. Ez a neológtól jóval puritánabb téglalap alaprajzú, karzattal ellátott egyszintes épület. Először 1920-ban újították fel. A második világháború után bár nem bontották le igencsak elárvult. Költséges felújítását 1989-ben kezdték el. 1991-ben még nem fejeződött be a felújítás, de már védett műemlékké nyilvánították. A főkapu felett héber nyelven hirdeti a felirat: „Ez szolgáljon részetekre kis szentélyként”. A héber számmisztika szerint a betűket számmá alakítva megkapjuk az első felújítás (1920) évszámát. A zsinagóga külső falán található az 1992-ben felavatott holokauszt-emléktábla. A belső térben látható emlékmű megemlékezik a 2500 érsekújvári áldozatról, melyeket 1999. június 20-án lepleztek le. A zsinagóga udvarán álló melléképületet egykor mint egyosztályos iskolát használták. Ennek az épületnek a falán avatták fel 1997. július 7-én Raoul Wallenberg budapesti svéd nagykövetnek, a zsidók megmentőjének avattak emléktáblát.

[LAP TETEJÉRE]

Rimaszombat (Rimavská Sobota)

Rimaszombat, járási székhely és a történelmi Gömör vármegye központja, a Rima folyó völgyében fekszik.Bár a város nagy részét teljesen átépítették, a városmag épen átvészelte a szocializmus évtizedeit, és a 90-es évek második felében elvégzett felújításoknak köszönhetően ma ismét eredeti szépségében mutatkozik. A város lakosságának jelenleg még több mint 40%-a magyar, de a szlovákok közül is sokan beszélnek magyarul.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

Négyszög alakú főtere az 1506-os nagy tűzvészt követő újjáépítést követően nyerte el jelenlegi formáját. A tér két temploma közül a középen álló katolikus, a tér szélén látható pedig református. Utóbbit II. József türelmi rendelete idején építették, amikor először engedélyezték, hogy reformátusok az utca frontjába illaszkedve építsenek templomot. A templom oldalán láthatjuk a 19. század eleji klasszicizmus legnagyobb magyar szobrászának, Ferenczy Istvánnak 1912-ben készült mellszobrát. A katolikus templom mellett a város másik szülöttjének, Blaha Lujzának a mellszobra áll. A tér további érdeklődésre számot tartó épületei az OTP Bankától jobbra eső egykori vármegyeháza (18. sz. vége), valamint a banktól balra lévő Tátra Szálló impozáns épülete. Az OTP Banka és a Tátra Szálló közötti utcán néhány perces sétával elérhető a Gömöri múzeum, ahol egyebek mellett a gömöri kerámiaművészet néhány szép darabját és egy egyiptomi múmiát is láthatunk. Említést éredemel még a Tompa Mihály tér, ahol a neves költő 1902-ben készült szobrát tekinthetjük meg.

[LAP TETEJÉRE]

További látnivalók:

* Evangélikus temploma 1786-ban épült copf stílusban, tornya 1856-ban készült, felszerelését IV. Gusztáv Adolf svéd király adományozta 1803-ban a bécsi svéd követség megszüntetett kápolnájának felszereléséből.
* Az egykori vármegyeháza, 1798-ban épült empire stílusú épület, itt választották Petőfit tiszteletbeli táblabírává.
* Az új megyeháza 1902-ben épült eklektikus stílusú épület. homlokzatán Gömör vármegye címere látható.
* A városháza 1801-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
* A régi gimnázium épülete 1794-ben épült, később kétemeletesre bővítették barokk stílusban. Itt tanult 1857 és 1863 között Mikszáth Kálmán is.
* Az új gimnázium 1904-ben épült neoreneszánsz stílusban.
* A Huszth-ház, Petőfi szálláshelye 1845-ben, falán emléktábla. 2006 nyarára lett teljesen felújítva, továbbá egy kis emlékszobának is helyt ad.
* A vízimalom 1823-ban épült, ittjártakor Petőfi itt fürdött meg a Rimában.
* A tamásfalvi városrészen áll a Zathureczkyek klasszicista kastélya. Ma mezőgazdasági kutatóintézet van benne.
* A tamásfalvi harangtorony a hagyomány szerint már a 16. században is állt, 1945 után restaurálták.
* Szabatkapusztán a törökök 1553-ban Fülek elfoglalása után várkastélyt építettek, innen sanyargatták a környék népét. Ma csak csekény maradványai láthatók.
* Kurinc-pusztán egykor johannita kolostor állott.
* A Barátkút Kurinc-puszta közelében csobogó forrásával a városiak kedvelt kirándulóhelye volt. A johanniták ide jártak ívóvízért.
* A város melletti Kőjankó szikla alatt negyedkori tó található, közelében barlangok láthatók.

[LAP TETEJÉRE]

Selmecbánya (Banská Štiavnica)

Selmecbánya az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa. A hegyekkel körülvett, káprázatos fekvésű város a mai napig szinte érintetlenül őrzi azt az évszázadokkal ezelőtti világot, mely a többi felvidéki városban legfeljebb egy-egy főtérre korlátozódik. Hangulatos, zegzugos kis utcái szabálytalanul kanyarognak a domboldalakon, patinás házai igazi középkori hangulatot árasztanak. Selmecbánya 1993 óta a Világörökség része.

[LAP TETEJÉRE]

Leányvár

A monda szerint Rössel Borbála építtette, mert nem akarta látni az ezen a helyen lévő városi akasztófát. A valóság azonban az, hogy a vár a török veszély idején, 1564 és 1571 között épült. A várost 24 olasz ágyúval védte a Léva és Bakabánya irányából várható támadásoktól. Ha ellenséges csapatokat láttak, akkor fekete lobogót tűztek ki. Ha viszont vendég közeledett, az őrség úgynevezett monettát fúvott. Tűz esetén nappal vörös lobogóval, éjjel lámpással jelezték a vészt. A tűzőr negyedóránként trombitált, míg az egész órákat harangütés jelezte. A leányvárban 1860-tól az akadémisták testgyakorló órákat tartottak. Belül az épület emeletei tagolatlanok, kisebb szobákat a sarokban elhelyezett tornyokban találunk. A boltozatos földszintről az emeletre eredetileg nem vezetett feljárat, mivel ott tárolták az őrség lovait. Ma az épületben a törökellenes harcokra emlékező kiállítás látható. A vár emeletéről a város teljes panorámáját élvezhetjük.

[LAP TETEJÉRE]

Kálvária

A Selmecbányán található kálváriát a város keleti oldalán emelkedő Scharfenberg-, vagy Kálváriahegy város felé néző oldalára építették a jezsuiták. Három templom és sok apró kápolna alkotja. A felső templomot német, a középsőt magyar, az alsót tót templomnak is hívták, mert búcsú alkalmával ilyen nyelven miséztek bennük. A szóbeszéd szerint azért épült a tótok temploma a hegy alján, mert ők voltak a leglustábbak. A selmeci kálvária nem csak szép fekvése miatt híres, hanem mert a klasszikus 12 stáció helyett csak 7 mutatja Krisztus szenvedéseit, a másik 7 Mária szenvedéseit foglalja össze.

[LAP TETEJÉRE]

Szentháromság-tér

Szentháromság-szobor

Az 1710. évi pestis járvány megszűnésének emlékére állították. A szoborcsoport legfelső szintjén a szentháromság látható, míg az emlékmű tartóoszlopai között nyert elhelyezést a Szűz Mária-szobor. Az emlékmű hat oldalán további hat szent szobra található, köztük Szt. Borbáláé a bányászok védőszentjéé. A szoboregyüttes homlokzatán kétfejű sas tartotta és tartja az éppen időszerű címert, bár az 1981-82. évi rekonstrukcióval visszaállították az eredeti Habsburg-címert. Látható még rajta a város címere és a bányászjelvény is.

[LAP TETEJÉRE]

Evangélikus Líceum

A Szentháromság tér felső végén, a jobb oldalon található; 1827-30 között klasszicista stílusban épült. Itt tanult Petőfi Sándor. Erre az épület falán elhelyezett emléktábla emlékeztet.

[LAP TETEJÉRE]

Szitnyai-ház

Ez az épület is a XVI. században épült. A századfordulón Szitnyai József nevű tudós selmeci polgármesteré volt. Sokkal nevezetesebb azonban ez a hely a „Kafeehaus zum goldenen Grubenlicht” (Az Arany Bányamécshez) címzett kocsmáról, amely az épület földszintjén volt. A Stelz Flórián által csaknem 55 évig vezetett, félhomályos, de mindig hangos kocsma a burschok törzshelye volt.

[LAP TETEJÉRE]

(Kék) Szőlő Fogadó

Évszázadokig nevezetes vendéglátóhely volt. Az akadémiai ifjúság magyarérzelmű tagjai különösen előszeretettel látogatták abban az időben, amikor a burschok törzshelye Az Arany Bányamécshez címzett kocsma volt. Az 1860-as 70-es években a „jönköpingsek” (A burschenschaftból kivált akadémisták gúnyneve, melyet az akkoriban használatba került új svéd öngyújtók nevéről kaptak.) ezzel is hangsúlyozni akarták a bursch-hagyományok megtagadását.

[LAP TETEJÉRE]

Az Akadémia épületei

[LAP TETEJÉRE]

Zsembery- (Marschalkó) ház

Emléktábla jelzi, hogy ebben az épületben kezdte meg munkáját az 1808-ban felállított Erdészeti Tanintézet első tanára, H. D. Wilckens. Az ő idejében a Zsembery-ház teljes egészében az erdészeti oktatást szolgálta. Később ez az épület adott otthont a diákság egyesületi életének. Itt mondták ki 1875-ben a  hallgatók a „Magyar Társaság” megalakulását.

[LAP TETEJÉRE]

Fortuna-ház

1838-ban özv. Gerlamb Eliz báróné az Erdészeti Tanintézet céljaira eladásra felajánlotta a Fortuna – épületet kertestől 4300 Ft áron. Az udvari kamara még ez évben elrendelte a Fortuna – házak megvételét, s arra is adott utasítást, hogy a megvásárolt házaknak tan- és gyűjteménytermekké, tanári és tanársegédi lakássá átalakítására költségvetést készítsenek. A házak felügyeletét a tanársegédre bízták

[LAP TETEJÉRE]

Privitzky-ház

A terasz közepe táján áll emléktáblával jelezve, hogy ebben az épületben lakott és tanított Mikoviny Sámuel. A Selmeci bányatisztképző iskola első tanára.

[LAP TETEJÉRE]

Fritz-ház

Az Akadémia egyik legnevezetesebb épülete volt. Ez volt ugyanis még a főiskola idejében is az „A” épület, ahol a rektori hivatal kapott helyet. Az épületben tanácsterem, könyvtár, levéltár továbbá géptani tanszék és szertár is volt. Az Akadémia 1829-től bérelte, majd 1885-ben megvásárolta.

[LAP TETEJÉRE]

Krecsmáry-ház

Tulajdonképpen ez tekinthető az Akadémia legelső épületének, mert Nicolaus Jacquin 1764. szeptember 1-jén ebben az épületben kezdte meg vegytani és ásványtani előadásait. A házat a kincstár Jacquin részére bérelte, az emeleti részeket lakás a földszintet pedig laboratóriumok és tantermek számára.

[LAP TETEJÉRE]

Erdészeti palota

A selmeci Akadémia fennállása óta küzdött a megfelelő épületek és helyiségek hiányával. Tanulmányi célra kevésbé alkalmas bérelt épületeket voltak kénytelenek felhasználni. A Klauser-kert (a mai felső botanikus kert) megvásárlásának évében (1854) ismételten előtérbe került egy új épület létrehozásának gondolata. A tervezett épület a mai palota helyén állott volna, a kivitelezés azonban pénzhiány miatt meghiúsult. Egy új erdészeti épület építésének eszméjével később is foglalkoztak, de az ügy csak 1885. júniusában juthatott dűlőre, amikor Farbaky Károly, az Akadémia igazgatója kimondta, hogy: „az akadémia hallgatóinak az erdőtörvény életbelépésének tulajdonítható rohamos szaporodása folytán, az összes akadémiai helyiségeknek az átalakítása most már elodázhatatlan szükséggé vált, s hogy különösen az erdészeti tantermek- és gyűjtemény helyiségekben mutatkozó fogyatkozást a kor igényeinek megfelelően csak úgy lehet orvosolni, ha az erdészeti akadémia számára a felső botanikus – vagyis az ún. Klauser-féle kertben, egy egészen új épület emeltetik, amely magába foglalhatja a tantermeket, laboratóriumokat és gyűjteményeket”. Az épület 1890-ben teljesen elkészült, s az 1890/91. tanévet már itt kezdték el. Az épület ünnepélyes felavatására azonban többszöri halasztás után, csak 1892-ben került sor.

[LAP TETEJÉRE]

Bányászati és kohászati palota

1900-ban adták át. Az erdészeti palotához hasonlóan, klasszicizáló stílusban készült. Ebben és a szomszédos kémiai palotában jelenleg vegyipari szakközépiskola működik.

[LAP TETEJÉRE]

Kémiai palota

1912-ben készült el klasszicista stílusban, a homlokzatán a bányászkalapács és az erdészcsillag látható. Nagy előadóterme a legkorszerűbb igényeket is kielégítette.

[LAP TETEJÉRE]

Vaskohászati anyagvizsgáló

1913-ban adták át. Az épületben a laboratóriumokon kívül tanári lakás is volt, ahol a vaskohászati tanszék vezetője lakott.

[LAP TETEJÉRE]

Óvár

Az Óvár alapjául szolgáló templomot a XIII. században a templomosok, a vörös barátok építették, három hajós román stílusú bazilikaként. A város ekkor még a templom körül terült el, így az épület közvetlenül beilleszkedett a településbe. A templom a templomos rend után a domonkos rendé lett. Mellette állt a Szent Mihály kápolna, amely most is megvan. A román stílusú bazilikát először gótikus stílusúvá építették át, majd a török veszély hírére várrá alakították. A vár hatszögletű, négy sarkát kör, maradék két sarkát pedig négyzet alaprajzú torony erődíti. A délkeleti oldalon lehet az építménybe bejutni. A harcias külső ellenére nehezen védhető, hiszen a föléje magasodó Paradicsom hegyről könnyen belőhető. Fenntartották a török idők után is, sőt tovább építették. A vártemplom harangtornyát barokk stílusban építették. Itt helyezték el a város legrégibb harangját a XV. században. Az Óvárban a múlt század végén a városi levéltár, illetve annak leégése után, városi múzeum működött. Trianon után ide szállították át az 1848-as honvédszobrot is.

[LAP TETEJÉRE]

Kammerhof

Selmecbánya legértékesseb objektumaihoz tartozik a Kammerhof (Kamaraudvar) épülete, amely a város történelmi részének a legkiterjedtebb építészeti komplexuma. A múltban (13.sz.) a bányakamara székhelye volt, későb (16.sz.) a középszlovákiai bányászati kerület kamaragrófjainak a székhelyévé vált. Az épületben múzeum és állandó kiállítások vannak – a Szlovákia bányászata (14 terem) és Könyvkultúra történelme (2 terem). A kiállítások tömörítve mutatják be a bányászat fejlődését a problémákkal és sikerekkel, a bányásztudományokat de az egyszerű bányászok életét is. Nagyon érdekesek a bányatechnológia és bányagépek működő modeljai, melyek működésén láthatjuk, milyen ügyesek voltak a régi bányamérnökök és a tervezők abban az időben, amikor még nem voltak számológépek, laser, elektromos energia vagy akár belsőégésű motorok.

[LAP TETEJÉRE]

Klopacska

Az 1681-ben, reneszánsz és barokk stílusban készült épületből évszázadokon át hívták a bányászokat munkába, és a Klopacska hangja kísérte őket utolsó útjukra is. A „bakter” a torony első emeletén lakott, ahonnan éjjel két órakor ment fel a jávordeszkából készített kopogtatót megszólaltatni. Negyedóra hosszat, két hangon, előbb lassan, majd gyorsabb ütemben – kétszer egyperces szünettel – kopogott. Ez az ébresztő kopogás a város minden részébe elhallatszott. A Klopacska hangjára kigyúltak a hegyoldalakon az apró bányászházacskák ablakai, majd elindult a völgy irányába a sok száz, pislogó bányamécs – kezdődött a munka. Temetéskor a harangzúgás után lassú, gyászütemben szólaltatták meg. Fájdalmas kopogása kísérte az elhunytakat is utolsó útjukra. Jelenleg teaház (vagy valami hasonló) működik az épületben.

[LAP TETEJÉRE]

A Bányászati akadémia és a Botanikus kert

Selmecbánya a múltban nem csak a bányászati de a természettudományok központja is volt. Ezért is volt itt megalakítva 1764-ben a világ első műszaki egyeteme, amely fokozatossan  a tudomány és technológia központjává vált át. Itt az akkori világ bányászati, geológia, méréstan, erdészet, vízigazdaság és a többi tudományok legismertebb szakemberei tanítottak és tartottak előadásokat. A 19. században, miután a Bányászati és Erdészeti akadémia kiterjedt, felépítették a számukra az akadémiai épületeket és körülötte megalapították a Botanikus kertet, melyben több mint 200 fajta fa található az egész világból. A Botanikus kert dominánsai a gyönyörű, halalmas szekvoja fák, olyanok, amelyeket Észak Amerikából ismerünk.

[LAP TETEJÉRE]

Zsolna

Szlovákia északnyugati részének metropolisza és a "Vág gyöngyszeme". Szlovákia egyik legrégebbi városa, mely egyedülálló történelemmel, valamint sok történelmi-kulturális nevezetességgel rendelkezik. Zsolna az elmúlt évszázadban a szlovák nacionalizmus fellegvárának számított, itt alakult meg a 20. század elején a Szlovák Néppárt, és innen indult a Josef Tiso-féle fasiszta szlovák állam is. A város központját a 90-es években alaposan felújították, a főtéren kísérletet tettek arra, hogy a belvárosi házsorokat a környezetbe illő modern épületekkel egészítsék ki.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

* A város főtere Szlovákia legteljesebb lábasházakkal díszített piaci árkádsora.
* A plébániatemplom a Várdombon áll, a 15. század elején épült gótikus stílusban, később többször átépítették.
* A Burián-harangtorony a plébániatemplom mellett áll, 1540 körül építtette Podmaniczky Rafael. Eredetileg vártorony volt.
* A Szent Pál-templom és -kolostor 1743-ban épült barokk stílusban jezsuita rendházként. 1880-ban püspöki árvaház lett.
* A ferences templom és kolostor 1730-70 között épült barokk stílusban.
* A Szent István-templom Szentistvánpatak (szlovákul Závodie) nevű külvárosában áll, 13. századi román stílusú, korabeli freskókkal.

 

[LAP TETEJÉRE]

Tátra

A Tátra hegyvidéke egy keleti és egy nyugati részre osztható. A nyugati rész, a Liptói Havasok további hat földrajzi egységből áll (Osobita, Sivy vrch, Rohace, Liptovske hole, Cervene vrchy és Liptovske kopy). A Keleti Tátra a Magas Tátrát és a Fehér Tátrát foglalja magába. A legmagasabb és legismertebb ezek közül a Magas Tátra, melynek legmagasabb pontja, a 2655 méter magas Gerlach-falvi csúcs. Ez a terület Szlovákia egyetlen alpesi jellegű hegysége, 32 völgye mindössze 26 kilométer hosszan terül el, ezáltal egyike a legkisebb magashegységeknek. Az éles, sziklás csúcsok alakjukat a gleccserek munkájának köszönhetik, melyek több ezer évvel ezelőtt kialakították a Magas Tátra mai arculatát.

A gleccserek, miután hegység-alakító munkájukat elvégezték, eltűntek, így itt már nem képeznek torlaszokat, mint ahogyan azt Alpokban vagy a Kaukázusban teszik. A természet munkáját az ember vette át, egyedülállóan megközelíthetővé téve a területet, jól karbantartható ösvények vezetnek át a völgyeken és hágókon keresztül, több mint 10 hegycsúcsra.

A közlekedési eszközök és épületek figyelemre méltó magasságokban is megtalálhatóak:
Strbske Pleso (Csorba-tó) települése (1355 m) könnyen megközelíthető közúton vagy villanyvasúton,
Hrebienok gerinc (1285 m) fogaskerekű kisvasúttal,
Skalnate Pleso (1751 m) kabinos libegővel,
majd innen tovább egy másik libegő visz fel minket a Lomnici-csúcsra (2632 m),
Soliko (1815 m), és a Lomnici-nyereg (2200 m) fapados felvonóval érhető el,
a Velicke Pleso (1670 m) partján fekszik az egyik hegyi menedékház és hotel, a Sliezsky Dom (Sziléziai-ház),
Rysy menedékház (2250 m), a legmagasabban fekvő szálláshely a Tátrában.

Ezekhez a helyekhez a Tátra csúcsai igen közel vannak, melyek közül több 2500 méter fölé magasodik. Egy átlagos túrázó számára is számtalan csodálatos kilátópont érhető el ezek közül.
A Magas-Tátra festői csipkéit 30 völgy és 100 jégkori tó teszi még szebbé. A 600 kilométer hosszú, remekül kiépített túraútvonal-hálózat minden völgyet és csúcsot elér. Aki kirándulni szeretne, az augusztusban és szeptemberben jöjjön, aki pedig a síelést kedveli novembertől áprilisig hódolhat szenvedélyének.

[LAP TETEJÉRE]

Mala Fatra nemzeti park

A Mala Fatra nemzeti park legmagasabb pontja a Velky Krivan. A park szívében található a Vratna, a gyönyörű, erdővel borított völgy, amely kitűnő túrázási útvonalakat, télen pedig csodálatos sípályákat kínál.

634 méterrel a tengerszint felett, 200 méter magasan a környezetéhez képest, egy mészkősziklán terül el a hajdani Szepes vármegye leghíresebb építménye, az Iglói vár. (Igló mai neve - Spišská Nová Ves). A vár ma nemzeti kulturális emlék és a világörökség része- A vár nemcsak a 12. -18. század építészetének emlékműve, hanem 4 hektáros területi terjedelmével (pontosan 41 426 m2) Európa legnagyobb várkomplexumaihoz sorolandó.

Nagyságából, védettségéről és szervezettségéről arra lehet következtetni, hogy már ezidőben Közép-Szepesség fontos adminisztrációs központja volt. A romok még ma is jól láthatók, körbevették az egész mai várat és átmetszették a legnagyobb várudvart.

[LAP TETEJÉRE]

Iglói vár

A várak, ezek között az Iglói vár is, a tatárjárás idején kiválóan helytálltak. Felismerte ezt IV. Béla is aki 1249-ben a vár helytartójának engedélyt adott egy torony és egy palota építésére. Így keletkezett az ún. "helytartói palota" (prepošstký palác). Ekkor már a vár a királyi vármegye székhelye. 1312-ben a Trencséni Csák Máté akarta a várat elfoglalni, de sikertelenül. Nemsokára ezután a várat gótikus stílusban átépítették és kiszélesítették.

A várban született a Habsburgok előtti utolsó magyar király - Zápolya János. Ebből a családból ő volt a vár utolsó tulajdonosa, mert mikor elvesztette a magyar királyi trónért folytatott harcát, 1528-ban a Habsburgok a várat tőle elkobozzák és 1531-ben Thurzói Alexnek ajándékozzák. A Thurzó család a várat ismét átépíttette, s így kapott több épület is reneszánsz jellemet. 1636 a család férfiágon kihal így a vár a Csákyakhoz kerül és az ő tulajdonukban marad egészen 1945-ig. Az új tulajdonosok a várban csak a 17. század végéig laknak. Napjainkban a várat az alapos kutatások után konzerválták és néhány részét felújították. Az alsó várudvart már 1983-ban megnyitották a közönség előtt.
Árkádok kötik össze a mai tornyot a 15. századból származó gótikus kápolnával, ami után helyezkedik el a vár legértékesebb része a hatalmas, eredetileg háromemeletes román palota, melyet a 15.-16. században gótikusan átépítettek. Az eredeti építészeti stílusból legszebbek a csoportosult román ablakok finom oszlopai. Ezeket a részeket a 13. században készítették Észak-Olaszországból való kőfaragók.

 

[LAP TETEJÉRE]

Domborzat - vízrajz

Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű; a Kárpátok foglalják el majdnem teljesen az ország északi felét. A Tátra hegység több részből áll: Alacsony-Tátra, Liptói-havasok vagy Nyugati-Tátra az igazi magashegység Magas-Tátra mely a világ legkisebb területű alpesi hegysége, valamint a Bélai-Tátra. Legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m).
Az ország déli része inkább síkvidéki, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző.
Szlovákia határainak hossza 1672 km, ebből Ukrajnával 98 km, Magyarországgal, 669 km, Lengyelországgal 547 km, Ausztriával 106 km, Csehországgal 252 km a közös.
Az ország legfontosabb folyói a Duna, a Vág és a Garam, a Nyitra, az Ipoly, a Hernád és a Bodrog.

[LAP TETEJÉRE]

Éghajlat

Kontinentális éghajlat, négy évszakkal. A nyár meleg, záporokkal, zivatarokkal, a tél hideg és legtöbbször havas.

 

[LAP TETEJÉRE]

Tájegységek

Szlovákia területének jelentős részét a Dévénynél kezdődő Kárpátok hegyvonulatai alkotják.
Legnagyobb síksága a Duna bal partján a Duna menti síkság, avagy a Szlovák Alföld. Ez Szlovákia legfontosabb mezőgazdasági területe. Kelet-Szlovákiában a Bodrog mentén találjuk a hasonlóan termékeny Tisza menti síkságot.
Ami a medencéket illeti, a Vág völgyébe a Trencséni-, llavai-, Zsolnai- és a Liptói-medence a lényegesebb. Ez utóbbihoz szinte csatlakozik a Szepesi-medence a Poprád völgyében. A Kis- és Öreg Fátra között található a Turóci-medence. A Nyitra folyó mentén jelentős a Felsőnyitrai-medence. Dél-Szlovákiában a Hernád, Ida, Bódva folyó völgyeit Kassai-medence néven foglalják össze.
Szlovákia folyói - a Poprádot s a Dunajecet kivéve - mind déli irányba folynak a Dunába vagy a Tiszába ömlenek. A legnagyobb folyó a Duna. Szlovákiai szakaszának hossza 172 km. Említésre méltó folyói még: Vág, Nyitra, Zsitva, Turóc, Garam, Ipoly.
A Tisza 5 km hosszan érinti Szlovákiát, viszont a kelet-szlovákiai helyek vízei mind bele ömlenek. A fontosabb mellékfolyók: Sajó, Hernád, és a Bodrog torkolata Magyarországon van.
A természetes eredetű tavakat illetően azok kis terjedelműek, nagy részük tengerszem a Magas-Tátrában. Közölük a legnagyobb a Nagy-Hinci tó, legmagasabban - 2157 m - a Kék tó fekszik.

Legmagasabb pont: Gerlachovka 2,655 m (Gerlachfalvi csúcs)
Legalacsonyabb pont: Bodrog folyó 94 m

[LAP TETEJÉRE]

Középhőmérsékletek

Szlovákia a mérsékelt éghajlatú ország, ahol az évszakok rendszeresen váltják egymást. A téli átlaghőmérséklet - 2 C és a nyári + 21 C. A leghidegebb évszak a január, a legmelegebb a július és augusztus. A hegymagaslatokat évente átlagban 130 napig hó fedi.

[LAP TETEJÉRE]

Gasztronómia

Szlovákia nemzeti étele a juhtúrós (brindzás) galuska., más néven sztrapacska. Ezt az ételkülönlegességet az átlagos éttermekben is megtalálhatjuk, de biztosan sokkal jobban ízlik majd a tipikus  fából épült pásztorkunyhókban és pásztorszállásokon, ahol más tradicionális szlovák ételeket is kínálnak. Ezekben az éttermekben gyakran cigányzene teszi teljessé a hangulatot, így a látogatóknak felejthetetlen élményben van részük. Éhségünket természetesen más éttermekben és vendéglőkben is csillapíthatjuk. Az éttermekben és a bárokban borravalót szokás hagyni a pincéreknek. Ezt általában a számla végösszegének felkerekítésével tesszük, a szokásos borravaló a számla 5-10 %-t teszi ki. Borravalót adni viszont nem kötelező, és a borravaló összege tükrözheti a vendég elégedettségét a kiszolgálás minőségével.

[LAP TETEJÉRE]

A juhtúrós sztrapacska receptje

Hozzávalók:
- 1 kg burgonya
- 2 tojás (nem biztos, hogy szükséges)
- 45-50 dkg liszt
- 30 dkg juhtúró/túró
- 20 dkg füstölt szalonna
- tejföl
- só

Elkészítés:

1. A szalonnát apró darabokra vágjuk, és egy teflonban ropogósra sütjük. A pirosra sült szalonnadarabkákat kiszedjük egy tányérra, és félre tesszük.
2. Egy nagy fazékba vizet teszünk fel forrni, és megsózzuk.
3. A burgonyát meghámozzuk, megmossuk, és egy burgonyareszelőn (vagy a sajtreszelő kisebb fokán) lereszeljük. Minden burgonya után a lisztből rászórunk a reszelékre, hogy ne barnuljon meg, de egy maroknyi lisztet félreteszünk (mert lehet, hogy a burgonya vizes, lehet, hogy száraz, eszerint kell majd a lisztet használnunk!).
4. Ha elfogyott az összes krumpli és a liszt, összekeverjük, és hozzáadunk 2 evőkanállal a szalonnából kisütött zsírból, valamint 2 tojást és megsózzuk. (A 2 evőkanál szalonnazsírt azért kell beletenni a tésztába, mert a későbbiekben lényegesen megkönnyíti a szaggatást!)
5. Ha úgy látjuk, hogy a burgonyás massza túl híg, akkor hozzáadjuk a félretett 1 maroknyi lisztet, ha viszont jó állagú, akkor a félretett lisztre nincs szükség.
6. Közben a fazékban felforrt a víz. A tészta egy részét vizezett deszkára tesszük, majd késsel a forró vízbe hosszúkás kövér galuskákat vágunk. A vízbe hullott galuskákat óvatosan megkeverjük, hogy nehogy letapadjanak az edény aljára. A galuskákat addig főzzük, amíg a víz tetejére fel nem jönnek, és utána közepes lángon 5-6 percig főzzük őket. (vigyázni kell, mert nagy lángon könnyen kifut a víz!)
7. Ezután a galuskákat leszűrjük, betesszük egy szalonnazsírral kikent tepsibe, nyakonöntjük a tejföllel, rászórjuk az összemorzsolt juhtúrót/túrót és a ropogósra sült szalonnapörcöket.
8. A tepsit csak annyi időre tesszük a forró sütőbe, hogy a túró megpókhálósodjon. (Ez kb. 5 percet jelent). Azonnal kiszedjük, és a tálalásig lefedjük, hogy nehogy kiszáradjon.

Tanácsok:

- A burgonyára reszelés közben lehet önteni egy kis tejet és akkor nem barnul meg.
- Túró helyett lehet reszelt sajtot tenni a kiszaggatott, kifőtt tésztára, így igazán nyúlós, egymáshoz tapadós lesz a galuska.
- A sztrapacskába nem feltétlenül kell a tojás, nélküle is jó a tészta.
- A juhtúrot előre össze lehet keverni a savanyú tejföllel majd a kiforrott sztrapacskával és utána a kisült szalonna kockákat a tetejére tenni, majd irány a sütő.

Elkészítési idő: 60 perc

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos

[LAP TETEJÉRE]

Külképviseletek

[LAP TETEJÉRE]

Magyarország szlovákiai nagykövetsége

Cím: 814 25 Bratislava, Sedlárska 3.
Telefonszám: (00 421) (2) 5920-5200
Fax: (00 421) (2) 5443-5484
E-mail: mission.pzs@kum.hu
Web: www.kulugyminiszterium.hu

A Magyar Köztársaság konzulátusai a Szlovák Köztársaságban:

* Nagykövetség Konzuli Osztálya
814 25 Bratislava, Sedlárska 3.
Tel.: 00-421/2/5920-5200. Fax: 00-421/2/5443-5986
E-mail: gfarkas@kum.hu  
Félfogadási idő:
hétfő: 8.30 - 11.30
szerda: 8.30 - 11.30
csütörtök: 8.30 - 11.30
* A Magyar Köztársaság Főkonzulátusa, Kassa - A kassai főkonzulátus illetékessége
04001 Kosice (Kassa) Hlavná 67
Tel: (00-421)-55-7282-021
E-mail: mission.kas@kum.hu
Web: www.mfa.gov.hu/cons/kosice

[LAP TETEJÉRE]

Szlovákia magyarországi nagykövetsége

Cím: 1143 Budapest, Stefánia út 22-24.
Telefon: 460-9011
Fax: 460-9020
E-mail: slovakem@axelero.hu

[LAP TETEJÉRE]

Beutazás

[LAP TETEJÉRE]

Vízum

Az Európai Unió polgárainak a beutazáshoz elegendő a személyi igazolvány. Azoknak az országoknak a listáját, amelyek polgárainak a Szlovákiai utazáshoz érvényes vízumra van szükségük, a  Szlovák Külügyminisztérium weboldalán találhatjuk meg, vagy a helyi szlovák nagykövetségen is érdeklődhetünk.

 

[LAP TETEJÉRE]

Vámszabályok

Az EU-n belül a személyes használatra szánt áruk és szolgáltatások behozatala és kivitele vámmentes.
Személyes használatra a kiemelt termékeknél a következő határok érvényesek:
800 szál cigaretta, 400 db szivarka, 200 db szivar, 1 kg fogyasztási dohány
10 liter alkoholtermék (tömény), 20 liter köztes alkoholtermék (portói vagy sherry),
90 liter bor (ebből pezsgő legfeljebb 60 liter lehet), 110 liter sör

Az EU területére vagy területéről (harmadik országba) a következő mennyiségeket lehet vámmentesen behozni vagy kivinni:
200 szál cigaretta, 100 db szivarka, 50 db szivar, 250 gramm fogyasztási dohány
1 liter alkohol, amely alkoholtartalma meghaladja a 22 %-ot vagy 2 liter köztes alkoholtermék vagy pezsgőbor
2 liter csendes bor
Parfüm - 50 gramm
Kölnivíz  - 250 ml
Egyéb termékek legfeljebb 175 €
A 15 év alatti utasok esetében a vámmentes termékek értékhatára 90 €-ra csökken.
Háziállatok behozatala és kivitele csak a megfelelő állatorvosi bizonyítványok felmutatása mellett engedélyezett.
A fegyverek behozatala vagy kivitele csak a megfelelő kísérő engedéllyel lehetséges.

A kivitelnél ugyanazok a szabályok és határértékek érvényesek, mint a behozatal esetén. Történelmi és művészeti értékkel bíró tárgyak kivitele licenc és vámköteles.

[LAP TETEJÉRE]

Közlekedés

[LAP TETEJÉRE]

Autóval

Új KRESZ 2009. február 1-jétől:

Az egyik legjelentősebb változás, hogy a jelenlegi 60-ról 50 km/órára csökken a lakott területen megengedett legnagyobb sebesség. Lakott területen kívül nem változik a sebességkorlátozás, marad a 90 km/óra, az autópályákon 130 km/óra, de mód lesz arra, hogy helyenként közlekedési táblával engedélyezzenek ennél nagyobb sebességet is. Az autóbuszok, teherautók, kamionok maximális sebessége 100 km/óra lesz. Az autópályákon és gyorsforgalmi utakon ezentúl csak legalább 80 km/órával lehet haladni. Eddig a megengedett minimális sebesség 50 km/óra volt. Kamionok nem előzhetnek az autópályán, hétvégeken és ünnepnapokon pedig korlátozzák a teherforgalmat. Újdonság az is, hogy egész évben napközben is használni kell az autósoknak a tompított fényszórókat, nem csupán október 15-étől március 15-éig. A téli gumik használata csak abban az esetben kötelező, ha az úttestet összefüggő hóréteg vagy jég borítja. Ez tehát azt jelenti, hogy ugyan nem tették kötelezővé az ilyen gumiabroncsok felszerelését, de ha leesik a hó, tilos lesz nyári gumikkal közlekedni. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ha ezek után a sofőr csúszós úton balesetet okoz, a biztosítók vizsgálni fogják, hogy volt-e téli gumi a kocsiján vagy nem. Az autóbuszoknak, teherautóknak, kamionoknak a hideg hónapokban kötelező a téli abroncsok használta.

Autópálya:

A leghosszabb összefüggő autópálya-szakasz Pozsony (Bratislava) és Vágbeszterce (Povazska Bystrica) között vezet, ezen az útvonalon a Nyugat-Magyarországról útnak indulók érhetik el a leggyorsabban az Árvai-Magura, és a Magas-Tátra síterepeit. Akik Mosonmagyaróvár felől Pozsonyba tartanak az E65-ös úton, azoknak erre a rövid szakaszra is ki kell váltaniuk az autópálya-matricát! A szlovák úthálózaton számos alagutat is találunk, de ezek közül egyik sem díjköteles, a hágóutak szintén ingyenesek.

A matricának három változata van:

* hét napos : 4,97 euró
* egy havi (a vásárlás napjától 30 napig érvényes): 9,95 euró
* éves (január 1-től a következő év január 31-ig): 36,51 euró


A legkomolyabb hágókat az Alacsony-Tátrában találjuk. A hegységen dél-észak irányban három hágóúton kelhetünk át, nyugatról keletre haladva az első és a legforgalmasabb a Donovaly hágó, itt zajlik szinte a teljes észak-déli kamiontranzit. A heves havazások idején gyakran okoznak gondot a megcsúszó, keresztbeforduló kamionok, valamint a Donovaly síközpont rendezvényeinek idején a jelentős forgalom még nagyobbra duzzad, ilyenkor korlátozásokat is életbe léptethetnek (csak a célforgalmat engedik fel). A következő hágó az "Ördöglakoma" (Certovica) - hágó, ezen már csak személyautók kelhetnek át, és ez a legmagasabb a három hágóút közül. A legkeletibb hágó a vernári, amely ugyan alacsonyabban fekszik, mint a többi, viszont igen kanyargós és kevésbé jó az útburkolat minősége.

Benzin:
A benzinkutakon minden benzinfajta kapható: UNI 91 - Normal, UNI 95 - Super, UNI 95 Natural ólommentes, UNI 98 - Natural, gázolaj - Diesel.

Parkolás:
A városközpontokban csak az erre kijelölt helyeken lehet parkolni Tiltott helyen való parkolás pénzbírsággal, illetve a gépjármű elvontatásával büntethető. Parkolójegyek automatákból vagy trafikokból szerezhetők be. A parkolókártyát jól látható helyen kell a járműben elhelyezni.

[LAP TETEJÉRE]

Taxi

Taxi szolgáltatás Szlovákia minden nagyobb városában működik.

Taxi árak Pozsonyban:

Sk/km Várakozás
I. Bratislava, taxiállomáson 23,- 300,- (Sk/óra)
II. Telefonos rendelés 12,90 300,- (Sk/óra

Néhány példa:
Nástupné => 20,- Sk
Devínska Nová Ves, Vajnory, Rendez, Rača, Na Pántoch, Záhorská Bystrica => 50,- Sk
Devín, Jarovce, Rusovce, Čuňovo => 80,- Sk

[LAP TETEJÉRE]

Busszal

Jó autóbusz-hálózat működik az országban. A buszok sokkal drágábbak, mint a vasúti közlekedés. Feltétlenül érdeklődjünk a visszaút lehetőségéről is!

Közlekedési tudakozó
autóbusz ill. vasúti csatlakozás: www.vlak-bus.cz
vasúti menetrend: www.zsr.sk
a pozsonyi autóbusz állomás: 00421-984-222222
a pozsonyi vasútállomás: 00421-2-50587565
a pozsonyi kikötő: 00421-2-52932226

[LAP TETEJÉRE]

Vonattal

A szlovák vasút közvetlen vasút-összeköttetést biztosít Prágával, Béccsel, Budapesttel, Hamburggal, Berlinnel, Krakkóval Varsóval, Bukaresttel, Moszkvával, Kijevvel, Lvovval.Legtöbb utas földi útvonalon közelíti meg az országot. Pozsony mindössze 64 km-re (40 mérföld) van Bécstől, és 215 km-re (133 mérföld) Budapesttől. Sok busz és vonat közlekedik naponta Bécs és Pozsony között, valamint Budapestet és Pozsonyt is számos vonat köti össze. Nincsenek azonban közvetlen vonatjáratok Nyugat-Szlovákia (Pozsonyt is beleértve) és Lengyelország között. Minden csatlakozás Csehországon belül van. Naponta két vonat indul Moszkvából és Moszkvába, mind a kettő megáll Pozsonyban és Kassán.

Szlovák vasúttársaság:

http://www.zsr.sk/

Menetrend:

http://cp.atlas.sk/vlakbus/spojenie/

MÁV:

http://www.mav.hu

Repülővel

Szlovák légitársaságok: Slovak Airlines (+421-2-44454064), Air Slovakia (+421-2-43422742)
Külföldi légitársaságok: Czech Airlines, Aeroflot, Air Ukraine, Tyrolean Airways, Hemus Air, Tunis air

Repülőterek:

Bratislava Airport (BTS) M. R. Š tefánik - kb. 10 km távolságra a városközponttól
Košice Airport (KSC) - kb. 10 km a városközponttól
Tatry-Poprad (TAT) - kb. 5 km távolságra a városközponttól

A legközelebbi külföldi repülőtér a Vienna International Airport (VIE)-Schwechat 50 km-re található Pozsonytól.

[LAP TETEJÉRE]

Helyi tömegközlekedés

Pozsony jól kiépített tömegközlekedési hálózattal rendelkezik. Elsősorban az állomásról jutnak el kényelmesen és biztonságosan a pozsonyi Közlekedési Vállalattal a történelmi Belvárosba és valamennyi látnivalóhoz. Városi vonalak: Dopravný podniktól biztosítja a tömegközlekedést villamossal, autóbusszal, O-busszal.

 

[LAP TETEJÉRE]

Bank - Posta - Telefon

[LAP TETEJÉRE]

Bank

 

[LAP TETEJÉRE]

Posta

Postát minden településen találhatunk, és ezek többsége banki szolgáltatásokat is nyújt (Poštová banka). A posták hétköznap általában 8.00 és 18.00 óra között tartanak nyitva, szombaton pedig 8.00 és 13.00 óra között. A nagyobb városok főpostái és a bevásárlóközpontokban található postafiókok naponta 20.00 óráig nyitva tartanak. Postai bélyegeket képeslapokra és levelekre a postahivatalokban és a trafikok egy részében is vásárolhatunk. Szlovákián belül az 50 grammnál könnyebb levél ára 10,-SK másodosztályon. Első osztályon és ajánlva ugyanennek a levélnek az ára 31,-Sk.

[LAP TETEJÉRE]

Telefon

Ország hívószám: +00

Szlovákiai mobilszolgáltatók: Orange, T-mobile, Telefónica O2
Szlovákia mobilhálózatának lefedettsége nagyon jó, a mobiltelefonok néhány tátrai hegycsúcson is működnek. A mobilhálózat csak a nagyon eldugott vidékeken nem található meg.
A városokban használhatunk nyilvános telefon-automatákat is, amelyek érméket és telefonkártyákat is elfogadnak. Ezeket a kártyákat a postahivatalokban vagy az újságárusoknál szerezhetjük be.

Non stop információk  a telefonszámokról (fizetett):

Szlovákiai telefonszámok     1181
Nemzetközi telefonszámok     12 149

Az egyes városok előhívószámai:

Banská Bystrica     048
Bardejov               054
Bratislava             02
Dunajská Streda    031
Humenné             057
Košice                  055
Levice                  036
Liptovský Mikuláš  044
Lučenec                047
Martin                  043
Michalovce            056
Nitra                    037
Nové Zámky         035
Poprad                 052
Považská Bystrica  042
Prešov                 051
Prievidza              046
Rožňava              058
Senica                 034
Spišská Nová Ves  053
Topoľčany            038
Trenčín                032
Trnava                 033
Zvolen                 045
Žilina                   041

Vásárlás

 

[LAP TETEJÉRE]

Nyitvatartás

A Szlovák Köztársaságban a Munka Törvénykönyve a maximális heti munkaidőt határozza meg, ami
40 óra. A munkaidő reggel 6,00 órától este 22,00 óráig tart, ezt követően már éjjeli műszaknak számít.
A minisztériumok, intézmények és a cégek a szokások és egyedi igényük szerint alakítják ki a nyitva
tartást, illetve a munkaidejüket, ami általában 8,00 órától 16,00 óráig tart. Ezen belül több cégnél és
intézményben rugalmas munkaidőben dolgoznak a kötelező munkaidő általában 9,00 órától 15,00
óráig tart. Ami a boltok, bevásárlóközpontok és a szolgáltatók nyitva tartását illeti, ezek általában a szokásos módon, a többi relációkhoz hasonlóan tartanak nyitva.
A bankok szokásos nyitva tartása munkanapokon 8-16 között van, egy napon általában szerdán 1-2
órával hosszabb a nyitva tartás. Forgalmasabb helyeken 8-19 között tartanak nyitva a bankok, szombati
nyitva tartással, míg a bevásárló központokban 10-21 óra között sok esetben szombati és vasárnapi
nyitva tartással.
A helyi szabályozás szerint azok a gépkocsi javítását végző szervizek, amelyek telephelye a lakott
területtől 25 m-en belül található, hétfőtől péntekig 07,00-22, 00 óráig, szombaton 09,00-18,00 óráig,
vasárnap 09,00-14,00 óráig tarthatnak nyitva. Ha a vállalkozás 25 m-nél távolabb van a lakott
területtől, akkor a nyitva tartás nincs korlátozva.

[LAP TETEJÉRE]

Jellemző árak

A fővárosban és főleg a centrumban az árak általában magasabbak, mint másutt Szlovákiában. Az árak a turisták által gyakran látogatott helyeken (Magas-Tátra) is magasabbak, mégha nem is érik el a fővárosi árszintet. A legalacsonyabb árak az ország délkeleti és keleti részén vannak. Ezek a különbségek főleg a szolgáltatások árait érintik. A nagy üzletláncok árai általában alacsonyabbak, mint a magánboltoké.

Alapvető élelmiszerek:

Kenyér                                        0,50 – 0,83 €
Zsemlye                                        0,10 – 0,27 €
Tej                                              0,60 – 0,83 €
Joghurt                                         0,20 – 0,50 €
Édes rúd                                       0,17 – 0,50 €
Ásványvíz                                     0,27 – 0,66 €
Alkoholmentes ital  0,5 l             0,60 – 1,33 €

Éttermek:

Ebéd menü                                   2,66 – 4,65 €
Leves vagy előétel                       0,83 – 2,66 €
Főétel                                           2,99 – 9,96 €
Sütemény                                     0,66 – 3,32 €
Sör 0,5 l                                        0,66 – 1,66 €
Alkoholmentes ital 0,5 l                0,60 – 1,99 €
Kávé                                             0,83 – 1,99 €

Gyorsételek:

Töltött bagett                                       0,66 – 1,99 €
Hamburger                                           0,66 – 1,66 €
Lángos                                                 0,50 – 0,66 €
Fagylalt                                                  0,27 – 0,40 €
(1 gombóc kb. 100 ml fagylaltárusító helyeken)

Szállás (ár/személy kétágyas szobáért egy éjszakára):

Panzió                                                9,96 – 26,56 €
Hotel***                                        33,19 – 82,99 €
Hotel****                                      39,83 – 165,97 €

Utazás:

Tömegközlekedés (1 út)                         0,47 – 0,60 €
Benzin 1l                                                 1,03 – 1,13 €
Taxi (ár/ 1 km)                                         0,50 – 1,00 €
Parkolódíj  (1 óra)                                   0,33 – 1,99 €
Autópálya-matrica  (3,5 .-ig)                  heti-4,98 €
havi  -9,96 €

Autókölcsönzés 1 napra                       23,24 - 116,18 €
Vonat - gyorsvonat (100 km, 2.osztály)           4,85 €
Helyközi autóbusz (100 km)                   3,32 – 4,65 €

Kultúra:

Múzeumbelépő                                         1,33 – 4,98 €
Mozi                                                          2,66 – 5,64 €
Színház                                                 3,32 – 39,83 €

Sport:

Egésznapos síjegy                                  9,96 – 23,24 €
Fürdőjegy (egész napos)                          1,33 – 4,98 €
Aquapark (3 óra)                                     9,96 – 13,28 €
Fitness (1 óra)                                           1,66 – 4,98 €

Egyéb:

Női fodrászat                                           6,64 – 26,56 €
Képeslap                                                      0,33 – 1,66 €

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlási tanácsok

 

[LAP TETEJÉRE]

Üzletek

 

[LAP TETEJÉRE]

Biztonság

A közbiztonság Szlovákiában hasonló a szomszédos közép-európai országok közbiztonságához. Azokon a helyeken, ahol sok turista fordul meg (az Óváros (Staré Mesto) Pozsonyban (Bratislava), busz- és vasútállomások, közlekedési eszközök), kiemelt figyelmet kell fordítani a személyes tárgyakra és az egyéb értékekre. Az autósok számára is az általános szabályok érvényesek - az autót ajánlott őrzött parkolóban leparkolni, és nem ajánlott értékes tárgyakat hagyni benne. Az értékeinket jobb a szálloda páncélszekrényében elhelyezni, és nem érdemes túl sok készpénzt magunknál tartani.

A Külügyminisztérium terrorizmussal, terrorista fenyegetettséggel kapcsolatos általános figyelmeztetése
Ajánlott mindenre kiterjedő utas- és balesetbiztosítás megkötése. Szlovákia, hasonlóan Magyarországhoz, a terrorizmus által kevésbé veszélyeztetett országok közé tartozik, ahol terrorista cselekményre mindeddig nem került sor.
A bűnözés szempontjából Szlovákia nem tér el a térség többi országától. A leggyakoribb bűncselekmények itt is vagyon elleni bűncselekmények, az élet elleni bűncselekmények, illetve a korrupció. A külföldi állampolgárok sérelmére döntő mértékben vagyon elleni bűncselekményeket, ezen belül is elsősorban lopásokat követnek el.
Különösen a turisták által sűrűn látogatott helyeken, így Pozsony és Kassa történelmi városrészében, amit különösen tavasszal, nyáron és ősszel sokan keresnek fel, óvakodni kell a zsebtolvajoktól. Rendkívül gyorsan és észrevétlenül ürítik ki a gyanútlanul sétálgató turisták zsebeit, táskáját, gyakran olyan módon, hogy lökdösődést provokálnak. Ezért tanácsos a látványosságok mellett erre is figyelni, valamint okmányaikat, hitelkártyáikat nem pénzükkel együtt tartani.
A tömegek által látogatott campingek nyáron, valamint a síközpontok télen ugyancsak kedvelt működési területei a tolvajoknak. Azon okmányaikat és értékeiket, melyeket nem visznek magukkal, mindig helyezzék el a szállásuk értékmegőrzőjében, még akkor is, ha csak rövid időre távoznak.
Külön megemlítendők még az utóbbi időben elterjedt gépkocsi kifosztások, amelyeknél a bevett gyakorlat, hogy a gépkocsi vezetőjének figyelmét valamivel elterelik (például kiszúrják a gumit), s a figyelmetlenséget használják ki az autóban található értékek eltulajdonítására. A Szlovákiában külföldiek terhére elkövetett bűncselekmények mindegyikére egyaránt jellemző, hogy ritka kivételektől eltekintve a bűncselekmények nagyobb figyelemmel, óvatossággal elkerülhetők.
A különféle hatóságok, hivatalos szervek a magyar állampolgárokkal korrektül járnak el, az ügyintézésre általában nem lehet panaszt tenni. Előfordul ugyanakkor, hogy egyes rendőri intézkedések, illetve azok hangneme kifogásolható. Ilyen esetekben mindig írják fel az intézkedő rendőr nevét, illetve a kitűzőjén szereplő azonosítási számát, s az intézkedést követően írásban jelezzék a problémát a nagykövetségnek vagy a főkonzulátusnak.
Az ország a természeti katasztrófák szempontjából nyugodt terület, az időnkénti árvizek azonban esetenként az ország keleti részeiben problémát okozhatnak.
Megkétszereződött a fajgyűlölő indítékból elkövetett bűncselekmények száma Szlovákiában. Míg 2007 első felében a rendőrség 70, addig 2008 azonos időszakában már 144  ilyen bűncselekményt regisztrált. 2007 első felében elkövetett esetek közül 29, 2008 első felében 84 esetben derült ki az elkövetők kiléte. Tavaly összesen 150 ilyen esetet volt, amelyek közül 85 esetben volt eredményes a bűnüldöző szervek munkája. A bűnelkövetők fiatalok többnyire a 16 és 26 év közti korosztályhoz tartoznak. A fajgyűlölő indítékból elkövetett bűncselekmények elsődlegesen a személy, a testi épség elleni erőszakban, fasiszta eszmék terjesztésében, az alapvető szabadságjogok tagadásában, önkényuralmi jelképek viselésében nyilvánulnak meg, de a tettek gyakran kimerítik a nemzetgyalázás, a más nemzetiségűek és etnikumok elleni bűncselekmények, az etnikumok elleni uszítás fogalmát is.

[LAP TETEJÉRE]

Szokások

Szlovákiában a lakásba belépve a hazaiak az előszobában lábbelit váltanak, és a vendégeknek is házi papucsot kínálnak fel. Sok háztartásban illetlenségnek számít az utcai cipő lakóterületen való használata. A vendégeket szilvapálinkával vagy hasonló párlattal megkínálni a vendégszeretet és a tisztelet jelének számít, és ennek komoly ok nélküli elutasítása illetlenségnek számít. Különösen érvényes ez vidéken, ahol a háziak gyakran házi készítésű párlatokat kínálnak. Az ismerősök találkozáskor kezet fognak. Ha közelebbi barátokról vagy családtagokról van szó, gyakori az arccsók (az egyik orcára, esetleg mindkettőre) és a könnyed ölelés. Ismeretlenekkel való találkozáskor illő a kézfogás, kevésbé formális légkörben a futólagos csók is. Szlovákiában a napi háromszori étkezés a szokásos. A fő étkezésnek az ebéd számít, amelyre általában 11.30 és 13.30 óra között kerül sor. Az átlagos ebéd levesből és főételből áll, néha desszertet is tartalmaz. Vacsorára is gyakran meleg ételt szolgálnak fel, és erre az étkezésre általában 18.00 és 21.00 óra között kerül sor. Szlovákiában hivatalos kapcsolatokban a magázódás számít elfogadottnak. A tegeződés a családokon belül, barátok és közeli kollégák között szokásos.

[LAP TETEJÉRE]

Egészség

Ajánlott mindenre kiterjedő utas- és balesetbiztosítás megkötése. A közegészségügy, az egészségügy állapota hasonló a magyarországihoz. A balesetet szenvedett, illetve ellátásra szoruló állampolgárok az elvárható szintű egészségügyi ellátást megkapják, ezzel kapcsolatban problémák nem szoktak adódni. A járványügyi megelőzés, az ezzel kapcsolatos intézmény- és eszközrendszer rendelkezésre áll az országban, kiterjedt járványok veszélye nem áll fenn.
Szlovákiában a magyar állampolgárok egészségügyi ellátására az uniós előírások vonatkoznak, vagyis az európai egészségbiztosítási kártyával lehet a biztosítási jogviszonyt, illetve az ellátásra vonatkozó jogosultságot igazolni. Hangsúlyosan felhívjuk a figyelmet a biztosítási kártya utazást megelőző beszerzésére, ugyanis egy esetleges biztosítási eseménynél a kártya hiányában jogszerűen kérhetik az ellátás költségeinek megfizetését, aminek a későbbi magyarországi rendezése problémát okozhat. Az európai egészségbiztosítási kártya birtokában a biztosított magyar állampolgárok a szlovák állampolgárokkal azonos feltételek mellett vehetik igénybe a sürgősségi ellátást. Ez a sürgősségi ügyeleti ellátás igénybevétele esetén 60 Sk (kb. 430 Ft), vény kiváltása esetén 5-60 Sk (kb. 36-430 Ft) egyszeri, kötelezően kifizetendő térítési díjat jelent. Hétvégi, vagy ünnepnapon történő kórházi ellátás esetén bizonyos vizsgálatokért (például laborvizsgálat) szintén kérhetnek díjat. Az ellátásokért fizetett díjakról - a vény kiváltását kivéve - minden esetben részletes bizonylatot kell adni, ami tartalmazza a biztosított szolgáltatásokat és a kifizetett díjat. A leírtak szerint biztosított sürgősségi ellátás mellett is javasolt a teljes körű utasbiztosítás megkötése, mert ez segítséget nyújthat az ügyintézésben, valamint az egyéb károk fedezésére is kiterjed.

Hegyi mentés:

A hegyi mentőszolgálat segítségének igénybe vétele 2006. Július 1-től díjköteles. Fizetni kell a szolgálat kiszállásáért, a műszaki beavatkozásért és a gépjármű, helikopter igénybe vételéért is, azonban a -sürgősségi ellátásért - amelyre az általános európai szabályok vonatkoznak - nem. Fontos kihangsúlyozni, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya birtokában is fizetni kell a sürgősségi orvosi ellátáson kívüli minden egyéb, a hegyi mentőszolgálat által elvégzett szolgáltatásért. A hegyi mentés díjai az eset helyszínétől és a sérülés súlyosságától függően 3.500 - 100.000 Sk között lehetnek (kb. 25.000-715.000 Ft). Nem kell  fizetni a síközpontokban a téli beavatkozások során. Ezeken a helyeken a központ üzemeltetője köteles biztosítani a mentést, és csak azok a síelők fognak fizetni, akik a sípályán kívül szenvednek balesetet. Nem kell fizetni külön az országos mentőszolgálat helikopterével történő kórházba szállításért sem, erre szintén az általános biztosítási szabályok vonatkoznak. A turisták a hazai biztosító társaságokon túl négy szlovákiai biztosítónál köthetnek biztosítást arra az esetre, ha a hegyi mentőszolgálat segítségére szorulnának. Javasoljuk, hogy a teljes körű utasbiztosítás megkötése esetén is minden esetben érdeklődjék meg a biztosítónál, hogy a biztosítás kiterjed-e a hegyi mentőszolgálat igénybevételére is. Szlovákiában az erre szolgáló biztosítás szállodákban, a hegyi mentőszolgálat központjaiban és tájékoztató irodáiban köthető meg.

Kisszótár

[LAP TETEJÉRE]

Általános kifejezések

[LAP TETEJÉRE]

Számok

1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás, élelmiszer

[LAP TETEJÉRE]

Szállás

 

 

Szórakozás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]